A nyárádszentmártoni unitárius templom

Nyárádszentmárton első említése az 1332. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő. További okleveles említései ismertek 1453-ból és 1476-ból, 1567-ben Csíkszentmárton néven jegyzik. A Szent Mártonnak szentelt templomot első ízben 1476-ban említik. A templom a település főutcája mentén, ennek központjában található. Cinterme deszkakerítéssel övezett, melyet a kapu mellett fedett padokkal egészítettek ki. A cinterem korábbi, 1673-ban faragott kapuja másodlagosan a templomkertben van kiállítva, ez a térség egyik legkorábbi datált kötött fedeles cinteremkapuja. A faragott szemöldökgerenda és az oszlopok közé becsapolt ívelt hónaljkötések a kapunak íves záródást biztosítanak. A szemöldökfába az évszámot, a hónaljkötésekbe az NS monogramot vésték. A szemöldökgerenda egyetlen díszítése egy vízszintes pálcatag. A faragott végű faszegek, valamint a csapolás díszes kivitelezése szintén mesteri. Az újabb cinteremkapu 1780-ban készült, faragása nincs. Zsindelytetejének térszerkezetű támasza van, melynek oszlopai szépen faragottak. Nem kizárt, hogy ez a szerkezet későbbi hozzáadás.

A templom építését ismereteink szerint a 13. században kezdték el. Négy fiatornyos tornyát segesvári kőművesek 1698–1702 között építették. Az egyhajós templom a mai Székelyföld egyetlen egyenes szentélyzáródású temploma. Említést érdemelnek faragott kő részletei, a torony nyugati homlokzatának kisméretű küllős körablaka, valamint elfalazott ikerablaka. Csúcsíves, hornyolt déli kapuzata gótikus stílusú, akárcsak a nyugati, torony fele nyíló ajtó kerete is. A boltozott szentélyben elfalazott sekrestyeajtó, valamint szentségtartó kőkeret látható.

A templom déli bejárata elé faportikuszt építettek, melynek ácsolt fa szerkezetén szintén 18. századi feliratok olvashatók. A hajó mennyezetét a 17. században festett kazettás síkfödémre cserélték. A mennyezetet 1667-ben Nyárádgálfalvi Kozma Mihály és Havadi András festette. E különlegesen értékes reneszánsz festett mennyezet egyike Erdély korai főleg növényi, geometrikus és figurális elemeket tartalmazó piros, szürke és fekete színvilágú festett mennyezeteinek. Szintén 1667-ben készült a 9 táblás, utóbb átfestett karzatmellvéd is, korábbi festés nyomait tartalmazza a papi szék is (1673). A szószékkorona 1772-ben készült, Thoroczkai József és Orbók Katalin főúri adományából. A Thoroczkai címer a hajó déli falán található feliratos kőtáblán is látható. 18. századi festett asztalosmunka a bejárati ajtó és az úr asztala is. Az asztalosmunkák egy részét egységesen 1895-ben festették át. 

Furu Árpád

Furu Árpád

2013 Nyárádmente népi építészete. Kézirat.

2014 Táji tagolódás Erdély népi építészetében. Doktori dolgozat – kézirat.

Mihály Ferenc – Kiss Margit

2000 Nyártádszentmárton – unitárius templom. Farestaurátori szakvélemény.

Nyárádszetnmárton temploma sajátos értékeiként négyzetes szentélyzáródású alaprajzi elrendezésén, faragott kő részletein túl korai, egységes festésű asztalosmunkáit, ezek közül kiemelten a festett mennyezetet tekintjük, melyeik kiváló példái, az Erdély-szerte elterjedő reneszánsz díszítőfestésnek.