A diószéni csángó-magyarok archaikus nyelvjárása
A Bákó várostól délre található Diószén település, lakosságának eredetét tekintve, különleges helyzetű falu. Nyelvében nagyon sok középkori elemet hordoz, de ugyanakkor az archaikus „sziszegő” nyelvjárásuk a Székelyföldről később érkezett nagyobb csoportok hatására, fokozatosan elszékelyesedett. Ezáltal keletkezett egy átmeneti nyelv a székely és a „sziszegő” nyelvjárás között. A diószéniek beszédében egyaránt megfigyelhetők a következő nyelvi sajátosságok:
1. Az erdélyi Mezőségre is jellemző a-zás (pl. asszan = asszony).
2. Bár egyre ritkábban, még használják az egyik legjellegzetesebb fonetikai sajátosságot az „sz”-elést (amikor a köznyelvi „s” helyett rendszerint „sz”-t ejtenek, de nem minden esetben, leginkább az s, és kötőszavak helyett. Ugyanakkor előfordul az olvas, nyüst, stb. szavak esetében az alvasz, nyiszt szavak használata is.
3. Egy másik fonetikai sajátosság a cs / s megfelelés (Missánsz? = Mit csánsz? = Mit csinálsz? stb.).
4. Nagyon szembetűnő a régies palatalizált l ejtése, amelynek jelölésére az ly-t helyesírásunkban hajdan bevezették. (pl. illyen, ullyan, millyen stb.).
5. Még feltűnőbb régiség a magánhangzó kettőshangzók (diftongusok) ejtése. Ilyenkor a köznyelvi é magánhangzót egy i simulóhang előzi meg. (pl. én = ién, szép = sziép, pecsenyét = pesenyiét stb.).
6. Másik jellemző sajátosság, hogy a köznyelvi ty és gy hangok helyett rendszerint éppen posztalveoláris párjuk fordul elő (pl. kucsa = kutya, csúk = tyúk stb.).
7. A nyelvjárás gazdagsága a román hatással válik teljessé. A román hangrendszer két jellegzetes hangját az ă-t és az î-t veláris ë-nek és i-nek ejtik:
- magyarul beszélve pl. gărănda = gerenda, kărăsztanya = keresztanya,
- míg román kölcsönszavakkal pl. kămin = kultúrház, pădurár = erdész.
Gálffy Mózes – Márton Gyula – Szabó T. Attila (szerk.)
1991 A moldvai csángó nyelvjárás atlasza. I–II. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 193) Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.
Bodó Csanád – Vargha Fruzsina Sára
2007 Jelenségtérképek A moldvai csángó nyelvjárás atlaszából.
Faragó József
2005 Baka András tréfás beszédei. Moldvai csángómagyar népmesék. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár.
Tánczos Vilmos
2011 Madárnyelven A moldvai csángók nyelvéről. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár.
A második világháború utáni évtizedekben, elsősorban 1949-1962 között, kolozsvári nyelvészek (Szabó T. Attila vezetésével) pontosan megállapították a moldvai magyar települések számát és helyét, összegyűjtötték a moldvai csángó nyelvjárások atlaszának anyagát és tisztázták a moldvai magyar nyelvjárások belső tagolódását.
Ezek az alapkutatások feltárták, hogy az átmeneti területnek számító Diószénben (más néven Gyoszénben) kb. ¾ részt használták a déli csángókra jellemző „sziszegő” nyelvjárást és egyharmad részt székelyes nyelvi elemekkel bővült a hétköznapi csángó nyelvjárásuk. Az elmúlt fél évszázad leforgása alatt az s sz, z, c használatának aránya még inkább elkopott és egyre inkább elkopik az irodalmi nyelvi használat irányába. A változás a környéken fellelhető (pl: Klézse, Magyarfalu, Lábnyik stb.) székelyes települések, valamilyen célból való érintkezése révén, illetve a székelyföldi és magyarországi munkavállalások hatására jöhetett létre.
A diószéni archaikus csángó nyelvjárást a fokozatos átalakulás mellett a román nyelvi asszimiláció felgyorsított tempója még erőteljesebben áthatja. 1996-ban és 2009-ben Tánczos Vilmos néprajzkutató által összesített adatsorokból kitűnik, hogy 13 év leforgása alatt a magyar nyelvet ismerők és beszélők aránya 87%-ról 50%-ra csökkent, ami a 30 év feletti korosztályt érinti. A 30 év alattiak egyáltalán nem, második vagy passzív nyelvként használják a magyart. Sajnos napjainkban ez az átalakulás még inkább látványosabbá vált.
Fontos, hogy a még meglévő hétköznapi diószéni csángó nyelvjárást még idejében a magyar kultúra számára nemzeti örökségünk részévé tegyük. Ezáltal rávilágíthatunk arra, hogy a település lakói egy olyan érték hordozói, amely az ott lakókat büszkévé teszi és az önazonosságuk megőrzésében pedig megtartó erő lehet.