ERDÉLYI Lajos: Időalakjaink és módjaink a háromszéki nyelvjárásban. Nyelvtudományi Közlemények. XXXV. évf. (1905) 3–4. sz. 332–369. KATONA Lajos: Almarázó. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 6. sz. 267–268. BUDENZ József: Siculica. Magyar Nyelvőr. XXVI. évf. (1897) 1. sz. 43–45., 2. sz. 92–93.; XXXIV. évf. (1905) 2. sz. 108. HORGER Antal: Tájszók. Magyar Nyelvőr. XXXIII. évf. (1904) 4. sz. 244–248.; XXXIV. évf. (1905) 2. sz. 103–107. KRIZA János: Tájszók. [Székelyföld.] Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 2. sz. 114–115.; XXXIV. évf. (1905) 2. sz. 107. KUNCZ Aladár: [Tájszók.] Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 9. sz. 483–487. MATOLCSI László: Tájszók. Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 4. sz. 220–221. MÉSZÁROS Károly: Tájszók. [Apáca.] Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 1. sz. 49. PETROVICS Pál: Hétfalusi csángó szók. Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 1. sz. 49–50., 7. sz. 380–382. ZOLNAI Gyula: Tájszók gyűjteménye. A Nagy Szótár adataiból. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 6. sz. 281–282., 7. sz. 331–332., 9. sz. 427–429. ŐSZ János: Beszélgetések. [Pócsfalva.] Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 4. sz. 217–218 HORGER Antal: Esküllő, Esküküllő. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 8. sz. 368–370. KARÁCSONYI János: Albis. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 6. sz. 274–275. MELICH János: Kolozsvár. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 1. sz. 82–83. VISKI Károly: Küllő és Esküllő. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 10. sz. 457–459. BIRÓ Lajos: Helynevek. [Zetelaka.] Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 1. sz. 51. ŐSZ János: Helynevek. [Pócsfalva.] Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 4. sz. 223. MELICH János: A székely és csángó név eredete. Nyelvtudományi Közlemények. XXXV. évf. (1905) 3–4. sz. 479–480. GOMBOCZ Zoltán: Régi magyar ételnevek eredetéről. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 4. sz. 160–168., 6. sz. 254–261. VERESS Gábor: A székelyek zenéje. Nagyenyedi Bethlen kollégium értesítője. (1904–1905) 1–22. VERESS Gábor: A székelyek zenéje. In: Nagyenyedi Bethlen kollég. 1904–5. értes. Nagyenyed, 1905 1–22. |