SZENDREY Zsigmond – SZENDREY Ákos: Részletek a magyar szokás- és babonaszótárból. Ethnographia. LII. évf. (1941) 1. sz. 62–65. INCZE Lajos: Ősi székely szokások egy román faluban. Pásztortűz. 1941. 87–92. SZENDREY Zsigmond: Évnegyedi szokásaink és babonáink. Ethnographia. LII. évf. (1941) 1. sz. 10–23. P 1941 SZABÓ T. Attila: Egy erdélyi határjárási adat 1596-ból. Ethnographia. LII. évf. (1941) 284. SZENDREY Zsigmond: A tavaszelő ünnepkörének szokásai és hiedelmei. Ethnographia. LII. évf. (1941) 2. sz. 101–110. BAKÓ Elemér: Leánylopás a bukovinai székelyeknél. Ethnographia. LII. évf. (1941) 2. sz. 146–147. SZENDREY Ákos: A halott lakodalma. Ethnographia. LII. évf. (1941) 1. sz. 44–53. SZENDREY Zsigmond: Babonás helynevek. Ethnographia. LII. évf. (1941) 1. sz. 67–68. KOVÁCS László: A csudatáska. [Bevezető Ősz János mesegyűjteményéhez.] In: Uő: Az irodalom útján. Kolozsvár, 1941 227–244. KOVÁCS László: A csudatáska. [Bevezető Ősz János mesegyűjteményéhez.] Erdélyi Helikon. 1941. 149–160. BENE Lajos: Kalotaszegi népmesék. Elmondja Bene Lajos. Biczó András rajzaival. I–III. köt. Homok, 1941 BERDE Mária (összeáll.): Az árva királyfi. Eredeti székely népmesék. (Magyar tájak mesekincs, 1.) Válogatta és az előszót írta Berde Mária. Athenaeum. Budapest, 1941 ŐSZ János: A világszép ember. [Népmese.] Erdélyi Helikon. 1941. 55–57. ŐSZ János: Szegény ember dolga, csupa komédia. [Népmese.] Ifjú Erdély. 1941. 68–69. ŐSZ János: A csudatáska. Eredeti székely népmesék. A bevezetőt írta Kovács László. Kolozsvár, 1941 SZABÓ T. Attila (vál.): A mi meséink. A meséket a Magyar Népköltési Gyűjtemény kötetéből Arany László, a Magyar Népmese gyűjteményből Szabó T. Attila válogatta ki. Második kiadás. Ifjú Erdély. Kolozsvár, 1941 HORGER Antal: Kotnyeles. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 3. sz. 154–157. VERESS Sándor: Székely népballadák változatai Moldvában. Néprajzi Értesítő. XXXIII. évf. (1941) 2. sz. 159–169. SZABÓ T. Attila: Két népdalunk szövegének forrása. Erdélyi Múzeum. XLVI. évf. (1941) 3–4. sz. 259–264. BARTHA Károly, N.: Névrecsúfoló gyermekversek. Ethnographia. LII. évf. (1941) 2. sz. 126–132. LÉVAI Lajos: A hun székely rovásírás. Erdély. 1941. 2–4. SZABÓ T. Attila: Újabb adatok és pótlások kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink könyvészetéhez. Erdélyi Múzeum. XLVI. évf. (1941) 1–2. sz. 51–70. SZABÓ T. Attila: Újabb adatok és pótlások kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink könyvészetéhez.(Erdélyi Tudományos Füzetek, 132.) Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár, 1941 SZABÓ T. Attila: Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv III. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet. Debrecen–Kolozsvár, 1941 305–313. GÁLDI László: Oláh nyelvjárási elemek a magyarban. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 4. sz. 358–360. SZABÓ T. Attila: A visszatért keleti részek népnyelve. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 1. sz. 1–12. BALASSA Iván: Raghalmozással alakult határozók a kolozsvári Hóstát nyelvében. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 2. sz. 111–112. BALASSA Iván: Az a-zás a kolozsvári Hóstát nyelvében. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv III. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet. Debrecen–Kolozsvár, 1941 57–69. MÁRTON Gyula: A nagymoni népnyelv igetövei és igealakjai. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv III. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet. Debrecen–Kolozsvár, 1941 189–232. BALOGH Ödön: Hësdát. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 4. sz. 261–262. |