| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

(n. n.) Körösfői népművészek. Falvak Dolgozó Népe. XXII. évf. (1966) 18. sz. 4.

KASSAY Miklós: Harmadik életkor. Korunk. XXV. évf. (1966) 11. sz. 1520–1526.

MORVAY Judit: A had és nemzetség fogalmának körülhatárolása. Ethnographia. LXXVII. évf. (1966) 4. sz. 481–494.

KENÉZ Győző: Tűzlopás – XVII. századi boszorkányperben. Ethnographia. LXXVII. évf. (1966) 3. sz. 451–452.

JANÓ Ákos: A társasmunkák, és a kendermunkák társas jellege Szatmárban. Ethnographia. LXXVII. évf. (1966) 4. sz. 517–527.

SZABÓ T. Attila: Védelemre szorul-e Kriza János? Ethnographia. LXXVII. évf. (1966) 4. sz. 576–578.

FARAGÓ, József: „Ciobanul care şi-a pierdut oile” în folclorul maghiar. In: Anuarul Muzeului etnografic al Transilvaniei pe anii 1962–1964. Cluj-Napoca, 1966 455–461.

FARAGÓ József: Mesemondás és falusi közművelődés. Korunk. XXV. évf. (1966) 249–252.

FARAGÓ József: Lúdas Matyi a népek folklórjában és a világirodalomban. Utunk. XXI. évf. (1966) 3. sz. 2.

FARAGÓ József: Egy kis krasznai népmese. Utunk. XXI. évf. (1966) 17. sz. 2.

MITRULY Miklós: Rejtőző mesék. Korunk. XXV. évf. (1966) 2. sz. 254–255.

NAGY Gábor, O.: Részletek egy szólásmagyarázó szótárból. Magyar Nyelvőr. LXXXIX. évf. (1965) 2. sz. 223–231.; 3. sz. 367–374., 4. sz. 466–476.; XC. évf. (1966) 1. sz. 81–86., 2. sz. 189–193., 3. sz. 297–301.; XCII. évf. (1968) 3. sz. 334–335.

FARAGÓ József: Magyar népballadagyűjtés Romániában. Ethnographia. LXXVII. évf. (1966) 4. sz. 566–568.

ORTUTAY Gyula: Román népballadák és népdalok. In: Uő: Halhatatlan népköltészet. Néprajzi vázlatok. (Elvek és utak.) Magvető Könyvkiadó. Budapest, 1966 280–285.

ALMÁSI István: Román refrének a moldvai csángók népdalaiban. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 1. sz. 119–124.

MITRULY Miklós: Petőfi „alku”-jának három erdélyi változata. Ethnographia. LXXVII. évf. (1966) 4. sz. 568–569.

VÉRTES O. András: Kájoni x betűje. Magyar Nyelv. LXII. évf. (1966) 4. sz. 461–462.

GERGELY Piroska, B. – KÓSA Ferenc – ZSEMLYEI János: „A magyar nyelv feudalizmuskori román kölcsönszavai” című szótörténeti monográfia szerkesztése. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 1. sz. 93–110.

MÁRTON Gyula: Moldvai csángó puj ‘kukorica’ < román pui. Magyar Nyelv. LXII. évf. (1966) 1. sz. 92–95.

MÁRTON Gyula: Román kölcsönszavaink alaktani beilleszkedése. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 2. sz. 289–297.

KÁLMÁN Béla: Nyelvjárásaink. Tankönyvkiadó. Budapest, 1966

TEISZLER Pál: Adalékok a nyelvjárási rendszerek területi vonatkozásaihoz. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 1. sz. 131–142.

MURÁDIN László: A Románia Szocialista Köztársaság Magyar Nyelvjárási Atlaszának orvanyaga. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 1. sz. 148–153.

MURÁDIN László: A Romániai Magyar Nyelvjárások Atlaszának orvanyaga. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 2. sz. 338–356.

GÁLFFY Mózes: A nyelvjárási feltételes módú igealakok tagadó szós szerkezetének jelentésfejlődéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 2. sz. 309–314.

MÁRTON Gyula: A székely nyelvjárási ~ iszánkodik isánkodik. (Adalék a sz : s megfelelés kérdéséhez.) Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 2. sz. 334–337.

MURÁDIN László: A -ni, -nitt, -nul, -nül határozórag-csoport funkciója és erdélyi elterjedése. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 1. sz. 45–60.

MURÁDIN László: Az -ít igeképző erdélyi nyelvjárási hangalakja és alakulásmódja. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 2. sz. 315–323.

PÉNTEK János: A körösfői í-zés állapota. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. X. évf. (1966) 1. sz. 61–75.

SZABÓ T. Attila: Egy mezőségi nyelvjárási emlék 1552-ből. Magyar Nyelv. LXII. évf. (1966) 4. sz. 492–496.