Szövegtár


1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Évek
1991   1992   1993   1994   1995   1996   1997   1998   1999   2000   2001   2002   2003   2004   2005   2006   2007   2008   2009   2010   2011   2012   2013   2014   2015   2016   2017   2018   2019   2020  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   q   r   s   t   u   v   w   z  

Nyelvek
magyar   román   német   francia   angol  

Aranymadár. Tanulmányok Tánczos Vilmos tiszteletére


Összeállító: Jakab Albert Zsolt.
Szerkesztők: Jakab Albert Zsolt; Peti Lehel.
Kiadás helye: Kolozsvár.
Kiadás éve: 2019
Nyelv: magyar.
Műfaj: tanulmánykötet.
Tárgymutató: állatnevek; álom; amerikai magyarság; anekdota; anti-közmondások; antiproverbiumok; Arany László; archaikus ima; archetípus; átmeneti rítusok; Bálint Sándor; Benedek Elek; Bethlen Márk; bevándorlók; bibliográfia; búcsú; céhszervezetek; cigányok; csángók; díszítőművészet; életpálya; életútvizsgálat; előszó; emlékállítás; emlékezési alakzat; emlékezéskultúra; emlékezet; emléktábla; emlékünnepség; Erdélyi Római Katolikus Státus; erkölcs; etnicitás; ezotéria; fényképelemzés; fényképezés; folklórgyűjtés; forrásközlés; forráskutatás; freskók; fürdőkultúra; gagauzok; gombászat; gróf Bethlen Márk; gyermekfolklór; gyermekkor; gyógyítás; Gyulai Pál; halottbúcsúztató; házasság; házszentelés; hazugságmese; hiedelem; hiedelemcselekvés; humor; idegenség; identitás; ikonográfia; ima; interetnikus kapcsolatok; intézményantropológia; írásszokások; istenkép; jelképek; Kalotay Ferenc; kastély; kegyhely; kéziratos szövegek; kiállítás; Kisfaludy Társaság; kollektív gazdaság; kollektivizálás; Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastély; Korunk; köszöntés; közlekedés; kulturális örökség; kutatástörténet; kutyanevek; lakodalmi szokások; lappok; Léstyán Ferenc; lónevek; Mailand Oszkár; Mária-kegyhely; Mária-tisztelet; mesemondás; mesemondó; mézeskalács; mézeskalácsosok; migráció; mobilizáció; Molnár Tamás; monda; motorizáció; mozgáskultúra; munkaantropológia; munkaerő-migráció; munkahely; munkaszolgálatosok; munkavállalás; munkavégzés; múzeum; nagyotmondás; nemzeti identitás; népi vallásosság; népmese; Néprajzi Múzeum; népszokáskutatás; néptánc; nyelvészet; nyelvi revitalizáció; ördög; ördögképzetek; örökség; ötvösmunkák; Pap Béla; parömiológia; pasztorációs gyakorlat; prédikációk; ráolvasás; reformátusok; regölés; Réső Ensel Sándor; római katolikus; románok; rózsafüzér társulatok; számik; Szent Flórián kultusza; Szent Imre; Szent István; Szent László; szentkultusz; szimbólum; szobor; szólások; szőlőművelés; szövegfolklór; Sztrátya Domokos; szüret; tánckultúra; Tánczos Vilmos; tárgygyűjtemény; teherszállítás; település; településszerkezet; temetési szokások; temető; teológiai szemiotika; terepkutatás; terepmunka; térszimbólum; tudománytörténet; ünnep; úrasztali kannák; úrasztali készlet; utcarendszer; Utunk; vallásos társulat; vallásosság; válóper; videózás; világháború; vizuális antropológia; vizuális médium; vizualitás; zarándoklat; zsidóság.
ISBN: 978-606-9015-11-7; 978-606-739-129-9.
Helymutató: Ajnád; Alcsík; Alföld; Amerikai Egyesült Államok; Bácska; Balaton-felvidék; Baranya megye; Bonyha; Budapest; Csekefalva; Cservenka; Csíkbánkfalva; Csíkcsatószeg; Csíkcsicsó; Csíkdánfalva; Csíkdelne; Csíkjenőfalva; Csíkkarcfalva; Csíkkozmás; Csíkmadaras; Csíkmadéfalva; Csíkmenaság; Csíkmindszent; Csíkpálfalva; Csíkrákos; Csíksomlyó; Csíkszék; Csíkszentdomokos; Csíkszentgyörgy; Csíkszentimre; Csíkszentkirály; Csíkszentlélek; Csíkszentmárton; Csíkszentmiklós; Csíkszentsimon; Csíkszenttamás; Csíkszépvíz; Csíkvacsárcsi; Csongrád; Déva; Dunántúl; Erdély; Észak-Magyarország; Esztelnek; Esztergom; Európa; Feketelak; Felcsík; Göröcsfalva; Gyalu; Gyergyó vidéke; Gyergyóalfalu; Gyergyócsomafalva; Gyergyóditró; Gyergyókilyénfalva; Gyergyóremete; Gyergyószárhegy; Gyergyószék; Gyergyótekerőpatak; Gyergyóújfalu; Gyimes; Gyimesbükk; Gyimesfelsőlok; Gyimesközéplok; Győr; Homoródszentlászló; Hunyad megye; Jobbágyfalva; Kacsika; Karcag; Kárpátalja; Katafa; Kéménd; Kolozsvár; Korond; Közép-Bácska; Kristyor; Küküllővár; Kunszentmárton; Lázárfalva; Lészped; Liget; Lujzikalagor; Magyarfalu; Magyarlapád; Magyarország; Máriagyűd; Mátraverebély-Szentkút; McKeesport; Moldva; Nyárádszentlászló; Nyírkarász; Oroszhegy; Ozsdola; Pittsburgh; Pusztina; Radnót; Ribice; Sáromberke; Sepsiszentiván; Sükő; Szék; Székelyderzs; Székelyföld; Székelykocsárd; Székelylengyelfalva; Temerin; Torda; Tusnád; Udvarhelyszék; Ugocsa vármegye; Újtusnád; Vác; Vajdaság; Varság; Zabola; Zombor; Zsobok.


Kötet:

Tartalom:
Szerzők: Jakab Albert Zsolt; Peti Lehel. Cím: Beköszöntő. 5.
Szerző: Péntek János. Cím: Az idő és a pálya létrafokai. Tánczos Vilmos 60 éves. 13–17.
Összeállító: Jakab Albert Zsolt. Cím: Tánczos Vilmos bibliográfiája. 19–52.
Cím: GYÖNGYÖKKEL GYÖKEREZTÉL – IMA, VALLÁS, RÍTUS 53.
Szerző: Mohay Tamás. Cím: Régi imák Ligetről. 55–65.
Szerző: Balázs Lajos. Cím: Sorsfordulatok népi imái. 67–78.
Szerző: Kész Margit. Cím: „Sok szép imádságot leírtam.” Archaikus imák a szakrális nép kéziratos füzetekben Ugocsa megye magyar falvaiban. 79–91.
Szerző: Takács György. Cím: „Rázatban, harmatban fejték...” Adalékok egy gyimesfelsőloki ráolvasó interetnikus kapcsolataihoz. 93–105.
Szerző: Kapaló, James. Cím: „Ő felolvasott nekem egy imát, és én visszaolvastam Neki.” Gagauz nők, csodásan szerzett olvasni tudás és az álmokban megjelenő ráolvasások. 107–123.
Szerző: Perger Gyula. Cím: A szószék világossága. Erkölcs, szokások és hiedelmek a felvilágosodás-kori katolikus prédikációkban. 125–137.
Szerző: Iancu Laura. Cím: A 99%-os bizonyosság. Az istenkép és kontextusa a népi vallásosságban. 139–156.
Szerző: Vámos Gabriella. Cím: Gyógyulás és gyógyítás a hit erejével (is). 157–165.
Szerző: S. Lackovits Emőke. Cím: Szent Flórián tisztelete a bakonyi és a Balaton-felvidéki közösségekben. 167–183.
Szerző: Bárth János. Cím: Házszentelés 18–20. századi római katolikus erdélyi levéltári források tükrében. 185–193.
Szerző: Barna Gábor. Cím: Vezetők és vezetettek. Társadalmi rétegek, nemek, életkori csoportok és szerepek egy laikus vallási társulatban. 195–207.
Szerző: Lukács László. Cím: Ne menjen a világ Csíksomolyóra! 209–214.
Szerző: Nyisztor Tinka. Cím: Pusztina–Kacsika, Cacica–Pustiana. Moldvai zarándoklatok, magyar misék az új évezred küszöbén. 215–227.
Szerző: Vass Erika. Cím: A 25. gyalogos zarándoklat Esztergomból Mátraverebély-Szentkútra. 229–237.
Szerző: Kis-Halas Judit. Cím: Magyar MAGok Máriagyűdön. A szent hely újraértelmezése. 239–255.
Cím: NYISS KAPUT, ANGYAL! – ARCHETÍPUS, SZIMBÓLUM, ÉRTELMEZÉS 257.
Szerző: Limbacher Gábor. Cím: A kör megjelenése, szerepe és jelentősége. 259–272.
Szerző: Szacsvay Éva. Cím: A Hunyad megyei reformátusok ördögei a 17–21. században. 273–292.
Szerző: Harangozó Imre. Cím: A szent idő arcai… Magyar szentek – ortodox freskók. 293–303.
Szerző: Kész Barnabás. Cím: Motívumok és jelképek az ugocsai magyarság 19–20. századi népi díszítőművészetében. 305–320.
Szerző: Terdikné Takács Szilvia. Cím: „Krisztus teste a szánkon.” Az Oltáriszentség jelvilága a teológiától az archaikus népi imádságokig. 321–329.
Szerző: Székely Melinda. Cím: Az újszülött beavatása Feketelakon. 331–338.
Szerző: Halász Péter. Cím: „…akkor ha így volt nekem, akkor így volt az egésznek.” Lakodalmi szokások a moldvai Lészpeden. 339–353.
Szerző: Szőcsné Gazda Enikő. Cím: Mézeskalácsosok a csíksomlyói búcsún. 355–363.
Cím: AZ ELHAGYOTT SZOLGA LÁZADÁSA – EGZOTIKUM, REPREZENTÁCIÓ, VIZUALITÁS 365.
Szerző: Fejős Zoltán. Cím: A nép mint látvány. Egy tíz éves kiállítási koncepció, elő- és utóirattal. 367–374.
Szerző: Kemecsi Lajos. Cím: Tárgyak, szövegek, szimbólumok. Gondolatok a Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának koncepciójáról. 375–386.
Szerző: Gráfik Imre. Cím: A vallásos élet dokumentumai tárgyi céhemlékekben. 387–402.
Szerző: P. Szalay Emőke. Cím: A „bibliás őrálló” I. Rákóczi György fejedelem úrasztali kannái észak-magyarországi református gyülekezeteknek. 403–419.
Szerző: Tamás Ildikó. Cím: Számik (lappok) a budapesti állatkertben. Az egzotikus és idegen narratívumai. 421–436.
Szerző: Jakab Albert Zsolt. Cím: Az első világháború emlékezete Kolozsváron. Keretek, helyek, alakzatok. 437–453.
Szerző: Könczei Csongor. Cím: „Rakja a sapkájába, erre a célra megfelel az is…” Hétköznapi „magyar irredentizmus” a két világháború közötti Erdélyben. 455–467.
Szerző: Ádám Biborka. Cím: December elseje és a kettős hatalmi szerkezet Székelyföldön. 469–479.
Szerző: Tekei Erika. Cím: A „homo festivus” az Utunkban és a Korunk második folyamában. 481–491.
Szerző: Mód László. Cím: Szempontok a szüreti fényképek értelmezéséhez. Esettanulmány Csongrádról. 493–501.
Szerző: Könczei Csilla. Cím: A vizuális médiumok testetlenné válása. 503–512.
Szerző: Blos-Jáni Melinda. Cím: „Örömet szerezni az embereknek.” A videózás mint pasztorációs gyakorlat Gyergyó- és Udvarhelyszéken az 1980-as és 1990-es években. 513–525.
Szerző: Séra László. Cím: Humor a táncban. 527–540.
Szerző: Furu Árpád. Cím: Észrevételek Csík és Gyergyó néhány településének utcarendszeréről. 541–550.
Cím: KULTURÁK TALÁLKOZÁSA – TÖRTÉNETISÉG, SORSOK, KÖZÖSSÉGEK 551.
Szerzők: Bodó Csanád; Heltai János Imre. Cím: Beszélni valahogyan. Magyar nyelvi revitalizáció Moldvában. 553–561.
Szerző: Peti Lehel. Cím: „Nem lehetünk mindannyian… tradicionálisak.” Nyelvi interakciók, változó identitások – moldvai csángók nyugat-európai migrációban. 563–581.
Szerző: Ilyés Sándor. Cím: Toldi Miklóstól az interdiszciplináris üzenetekig. Megjegyzések a moldvai csángók kutatásának egyéni tapasztalataihoz. 583–590.
Szerző: Lajos Veronika. Cím: Újabb bolyongások egy moldvai csángó terepen. Kontextusok és tudástartalmak az antropológiai megismerés és értelmezés folyamatában. 591–602.
Szerző: Kovács Kiss Gyöngy. Cím: „Az szőlőnek dolgárul.” Szőlők és szőlőtermesztés a kora újkori Kolozsváron. 603–611.
Szerző: Prikler Szilvia Beatrix. Cím: „Én szolga legény, ipam pedig gazdaember levén, házába beházasodtam.” – Egy 19. századi válóper története és társadalmi aspektusai. 613–627.
Szerző: Holló László. Cím: Egy tragikus sorsú gróf és a radnóti Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastély Erdélyi Római Katolikus Státus általi megvásárlásának története. 629–641.
Szerző: Gyöngyössy Orsolya. Cím: Mozaikok a csongrádi kisgyermekek mindennapjaiból a 19. század elejétől az első világháborúig. 643–648.
Szerző: Papp Árpád. Cím: „Kilenc kilométerre innen...” A bori munkaszolgálatosok útja a kies közép-bácskai tájon, Cservenka és Zombor környékén, ahogyan azt néhány helyi kívülálló látta. 649–661.
Szerző: Gagyi József. Cím: Sztrátya Domokos, kollektivista (1962–1967). 663–677.
Szerző: Marton József. Cím: Csíkszentkirályi Léstyán Ferenc (1913–2008), a küzdelem példaképe. 679–685.
Szerző: Örsi Julianna. Cím: Pap Béla lelkész kiállása a társadalom jobbításáért a koalíciós években. 687–706.
Szerző: Kürti László. Cím: „Mikiszporti öregek” – egy amerikai magyar közösség emlékei. 707–722.
Szerző: Vajda András. Cím: Tehénfogat helyett traktor és személyautó. Motorizáció és mobilizáció a Maros megyei Sáromberkén. 723–738.
Szerző: Szabó Á. Töhötöm. Cím: Újabb temetői rendeletek – és ami mögöttük van. 739–747.
Szerző: Zsigmond Győző. Cím: Népi gombászat Csíkban. 749–778.
Cím: SZAPPAN A KREDENC SARKÁN – SZÖVEGEK, KUTATÁSOK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET 779.
Szerző: Pozsony Ferenc. Cím: Vázlat Csíkszék népi kultúrájáról. 781–789.
Szerző: Verebélyi Kincső. Cím: A regölés hosszú rögös útja. 791–809.
Szerző: Hála József. Cím: Mikor jelent meg Réső Ensel Sándor Magyarországi népszokások című klasszikus műve? Jegyzetek az első magyar népszokásgyűjteményről és szerzőjéről. 811–821.
Szerző: Olosz Katalin. Cím: Mailand Oszkár és a Kisfaludy Társaság. 823–841.
Szerző: Benedek Katalin. Cím: Egy recenzió utóélete. 843–861.
Szerző: Magyar Zoltán. Cím: Csíki Szent László-hagyományok. 863–879.
Szerző: Szulovszky János. Cím: Hogyan lett regement káplánból nagyváradi püspök? Anekdoták és történeti adatok Kalotay Ferencről. 881–891.
Szerző: Fazakas Emese. Cím: Ló- és kutyanevek az erdélyi régiségben. 893–903.
Szerző: Karácsony-Molnár Erika. Cím: Ég a Tisza és szalmával oltják... Nagyotmondó mesélők, hazugságmesék nyomában. 905–915.
Szerző: Voigt Vilmos. Cím: Old Proverbs Never Die… A szólások továbbfejlődése vagy kiüresedése napjainkban. 917–927.
Szerző: Bajkó Árpád. Cím: Halottbúcsúztatás Zsobokon – Gál Jankó László köszöntőmondó írászokásai. 929–944.
Szerző: Keszeg Vilmos. Cím: Munkába járni. Intézmény-, munkaantropológiai vázlat. 945–983.
Szerző: Mikos Éva. Cím: A kulturális örökség funkcióinak változása a 20. század társadalomtörténeti folyamatai tükrében. 985–998.
Szerző: Silling István. Cím: Bálint Sándor vajdasági kutatásairól. 999–1006.
Szerző: Hoppál Kál Bulcsú. Cím: Molnár Tamás a magyar bölcselő. Két filozófiatörténeti toposz. 1007–1013.