Támogatók
Évek
1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024
Helymutatók
Névmutatók
Nyelvek
Múzeum – örökség – kommunikáció (Kriza Könyvek, 50.)
Szerzők: Bakos Áron; Bálizs Beáta; Berényi Marianna; Dimény Attila; Horváth Alpár; Jakab Albert Zsolt; Lakner Lajos; Lengyel Ágnes; Lengyel Emese; Lengyel Zsanett; Limbacher Gábor; Málnási Levente; Nagyné Batári Zsuzsanna; Paál Zsuzsánna; Prikler Szilvia Beatrix; Sári Zsolt; Szegedy-Kloska Tamás; Tompa-Horváth Iringó; Törő Balázs; Vajda András; Wilhelm Gábor.
Kiadó:
Kriza János Néprajzi Társaság.
Kiadás helye:
Kolozsvár.
Kiadás éve:
2023
Nyelv:
magyar.
Sorozat:
Kriza Könyvek
Műfaj:
tanulmánykötet.
Tárgymutató: adatbázis; Covid19-járvány; cserépkályha; Csíki Székely Múzeum; digitalizálás; élménymúzeum; előszó; Erdély-épületegyüttes; Forgách-Lipthay Kastélymúzeum; gyűjtemény; gyűjteményképzés; gyűjteménykezelés; Incze László Céhtörténeti Múzeum; Janus Pannonius Múzeum; járvány; kályhásmesterség; kiállítás; kommunikáció; közösségi média; kulturális örökség; látványtár; Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma; Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága; média; MNM Forgách-Lipthay Kastélymúzeum; muzeológia; múzeum; Néprajzi Múzeum; ökológia; oktatás; oktató múzeum; örökség; Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet; Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum; skanzen; sötét örökség; Szabadtéri Néprajzi Múzeum; turizmus.
ISBN:
978-606-9015-38-4.
Helymutató: Balassagyarmat; Budapest; Csíkszereda; Dörgicse; Győr; Kézdivásárhely; Pécs; Szécsény; Székelyföld; Szentendre.
Kötet:
Tartalom:
Szerzők: Jakab Albert Zsolt; Vajda András. Cím:
Múzeum–univerzum. Közelítések. 7–25. Cím:
Közelítések 26. Szerző: Lakner Lajos. Cím:
Változó látogatói magatartás. Változó múzeum? Múzeum? 27–47. Szerző: Berényi Marianna. Cím:
Új épület – új kommunikáció? A Néprajzi Múzeum és a néprajzi muzeológia változó jelene a kommunikációs praxis tükrében. 49–75. Szerző: Sári Zsolt. Cím:
Adatbázistól a hangvizualizációig. Digitális múzeumi tartalmak lehetőségei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. 77–109. Szerző: Tompa-Horváth Iringó. Cím:
Nyitott szemmel és nyitott szívvel a múzeumi tanulás felé. Hogyan látják a pedagógusok a múzeumok szerepét az átalakuló oktatásban? 111–122. Cím:
Múzeumok és digitális terek 122. Szerzők: Lengyel Emese; Lengyel Zsanett. Cím:
A múzeumi digitális megoldások elméleti kérdései. 123–130. Szerző: Prikler Szilvia Beatrix. Cím:
Tájházak a digitális térben. 131–142. Szerző: Bálizs Beáta. Cím:
Népszokások, ünnepek és világnapok. A Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának közösségi médiában közzétett bejegyzéseiről. 143–157. Cím:
Régi-új múzeumi gyakorlatok Székelyföldön 158. Szerző: Horváth Alpár. Cím:
Múzeumok a székelyföldi turizmusban. 159–185. Szerző: Málnási Levente. Cím:
Múzeum, hagyomány és örökség Csíkban. 187–206. Szerző: Dimény Attila. Cím:
A kézdivásárhelyi múzeum társadalomra gyakorolt hatásai. 207–222. Cím:
A szabadtéri muzeológia kortárs kihívásai 222. Szerző: Nagyné Batári Zsuzsanna. Cím:
Változás és változatosság – a kiállítási interpretáció fejlődése a szabadtéri muzeológiában. 223–249. Szerző: Szegedy-Kloska Tamás. Cím:
Európai szabadtéri múzeumok és városi épületek. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum városi épületegyüttese. 251–271. Cím:
Múzeumi gyűjtemények és kortárs szerepvállalás 272. Szerzők: Bakos Áron; Wilhelm Gábor. Cím:
A sötét örökség fogalmához. 273–284. Szerző: Lengyel Ágnes. Cím:
A Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma látványtárának üzenete az ökológiai egyensúly témaköréhez. 285–298. Szerző: Limbacher Gábor. Cím:
Kulturális örökség és a ráépülő múzeumi szerepvállalás – szécsényi példa. 299–319. Szerző: Törő Balázs. Cím:
Közösségi muzeológia a múzeumfalakon túl. Gyűjteményképzés Dörgicsén a régészet és néprajz határán. 321–336. Szerző: Paál Zsuzsánna. Cím:
Cserépkályha és kályhásmesterség Győrött egy kurátori felmérés tükrében. Tárgy, gyűjtemény, biográfia – egy esettanulmány. 337–372.
A múzeum olyan tér-szerkezet, ahol társadalmi kommunikáció zajlik, ahol az interpretációk jönnek létre és jelentések termelődnek. A múzeum nemcsak helyet ad különböző okokból a használatból kihullott/kiragadott, és különböző kiállításokba áthelyezett tárgyaknak, nemcsak keretül szolgál a muzeológusi, illetve a kurátori munka számára, hanem meghatározza az itt zajló munka során létrejövő jelentéseket a létrehozó és a befogadó oldalán egyaránt. Falain belül a múlt iránti tisztelet és nosztalgia mellett az autentikus múlt maradványait még őrző jelen kultusza nyilvánul meg, a közösségek, miközben a múzeum falai között és a múzeumok révén megalkotják saját múltjukat, a maradványokban magukra ismernek.
A múzeumok ugyanakkor az örökség- és identitásképzés színterei, melyek sokrétű jelentések létrejöttének bonyolult tereiként/kontextusaiként működnek. A múzeum egyszerre hozza létre az autentikus és az egzotikus múltat, erősíti a közösségi tudatot és teszi láthatóvá a másikat, illetve azt a múltat, múltbéli állapotot, amit a múzeumot létrehozó és fenntartó közösség már meghaladott, azaz a másik, a múltbeli ént.