Szövegtár


1   9   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Évek
1991   1992   1993   1994   1995   1996   1997   1998   1999   2000   2001   2002   2003   2004   2005   2006   2007   2008   2009   2010   2011   2012   2013   2014   2015   2016   2017   2018   2019   2020   2021   2022   2023   2024  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   q   r   s   t   u   v   w   z  

Nyelvek
magyar   román   német   francia   angol  

Múzeum – örökség – kommunikáció (Kriza Könyvek, 50.)


Kiadás helye: Kolozsvár.
Kiadás éve: 2023
Nyelv: magyar.
Sorozat: Kriza Könyvek
Műfaj: tanulmánykötet.
ISBN: 978-606-9015-38-4.


Kötet:

Tartalom:
Szerzők: Jakab Albert Zsolt; Vajda András. Cím: Múzeum–univerzum. Közelítések. 7–25.
Cím: Közelítések 26.
Szerző: Lakner Lajos. Cím: Változó látogatói magatartás. Változó múzeum? Múzeum? 27–47.
Szerző: Berényi Marianna. Cím: Új épület – új kommunikáció? A Néprajzi Múzeum és a néprajzi muzeológia változó jelene a kommunikációs praxis tükrében. 49–75.
Szerző: Sári Zsolt. Cím: Adatbázistól a hangvizualizációig. Digitális múzeumi tartalmak lehetőségei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. 77–109.
Szerző: Tompa-Horváth Iringó. Cím: Nyitott szemmel és nyitott szívvel a múzeumi tanulás felé. Hogyan látják a pedagógusok a múzeumok szerepét az átalakuló oktatásban? 111–122.
Cím: Múzeumok és digitális terek 122.
Szerzők: Lengyel Emese; Lengyel Zsanett. Cím: A múzeumi digitális megoldások elméleti kérdései. 123–130.
Szerző: Prikler Szilvia Beatrix. Cím: Tájházak a digitális térben. 131–142.
Szerző: Bálizs Beáta. Cím: Népszokások, ünnepek és világnapok. A Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának közösségi médiában közzétett bejegyzéseiről. 143–157.
Cím: Régi-új múzeumi gyakorlatok Székelyföldön 158.
Szerző: Horváth Alpár. Cím: Múzeumok a székelyföldi turizmusban. 159–185.
Szerző: Málnási Levente. Cím: Múzeum, hagyomány és örökség Csíkban. 187–206.
Szerző: Dimény Attila. Cím: A kézdivásárhelyi múzeum társadalomra gyakorolt hatásai. 207–222.
Cím: A szabadtéri muzeológia kortárs kihívásai 222.
Szerző: Nagyné Batári Zsuzsanna. Cím: Változás és változatosság – a kiállítási interpretáció fejlődése a szabadtéri muzeológiában. 223–249.
Szerző: Szegedy-Kloska Tamás. Cím: Európai szabadtéri múzeumok és városi épületek. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum városi épületegyüttese. 251–271.
Cím: Múzeumi gyűjtemények és kortárs szerepvállalás 272.
Szerzők: Bakos Áron; Wilhelm Gábor. Cím: A sötét örökség fogalmához. 273–284.
Szerző: Lengyel Ágnes. Cím: A Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma látványtárának üzenete az ökológiai egyensúly témaköréhez. 285–298.
Szerző: Limbacher Gábor. Cím: Kulturális örökség és a ráépülő múzeumi szerepvállalás – szécsényi példa. 299–319.
Szerző: Törő Balázs. Cím: Közösségi muzeológia a múzeumfalakon túl. Gyűjteményképzés Dörgicsén a régészet és néprajz határán. 321–336.
Szerző: Paál Zsuzsánna. Cím: Cserépkályha és kályhásmesterség Győrött egy kurátori felmérés tükrében. Tárgy, gyűjtemény, biográfia – egy esettanulmány. 337–372.

A múzeum olyan tér-szerkezet, ahol társadalmi kommunikáció zajlik, ahol az interpretációk jönnek létre és jelentések termelődnek. A múzeum nemcsak helyet ad különböző okokból a használatból kihullott/kiragadott, és különböző kiállításokba áthelyezett tárgyaknak, nemcsak keretül szolgál a muzeológusi, illetve a kurátori munka számára, hanem meghatározza az itt zajló munka során létrejövő jelentéseket a létrehozó és a befogadó oldalán egyaránt. Falain belül a múlt iránti tisztelet és nosztalgia mellett az autentikus múlt maradványait még őrző jelen kultusza nyilvánul meg, a közösségek, miközben a múzeum falai között és a múzeumok révén megalkotják saját múltjukat, a maradványokban magukra ismernek.

A múzeumok ugyanakkor az örökség- és identitásképzés színterei, melyek sokrétű jelentések létrejöttének bonyolult tereiként/kontextusaiként működnek. A múzeum egyszerre hozza létre az autentikus és az egzotikus múltat, erősíti a közösségi tudatot és teszi láthatóvá a másikat, illetve azt a múltat, múltbéli állapotot, amit a múzeumot létrehozó és fenntartó közösség már meghaladott, azaz a másik, a múltbeli ént.