Aranymadár. Tanulmányok Tánczos Vilmos tiszteletére

Írásomban arra keresem a választ, hogy a 19. század végén 20. század elején, az Osztrák-Magyar Monarchia területén található fürdőintézetek vezetői hogyan biztosították az odalátogató polgárok számára vallásos hitük megélését. Munkám során szem előtt tartottam azt, hogy a 19. század polgárai számára a fürdőzés, fürdőbe járás nem egyszerűen tisztálkodást, gyógyulást jelentett, hanem megjelent a szabadidő eltöltésének igénye is. Ez a különleges időszak, amely időbeosztását tekintve is elkülönült a mindennapi élet menetétől, miként befolyásolta a nyaralók vallásosságát, vallásos kötelezettségük gyakorlását. Munkám első felében röviden összefoglalom az államilag szabályozott fürdőügy kialakulását, a hazai balneológia megteremtése érdekében tett intézkedéseket. Ezt követően a vallásos hit megélésének kérdését mutatom be példákon keresztül.