Aranymadár. Tanulmányok Tánczos Vilmos tiszteletére

A falusi közösségek a legnagyobb veszedelmek egyikének a tűzesetet tartották. Helyi rendszabályokkal igyekeztek megelőzni, de kérték hozzá a tűzzel kapcsolatban lévő szentek segítségét is. A középkorban Ágotához fohászkodtak, akinek tiszteletét a 4. században vértanúvá lett katonaszent, Flórián váltotta fel. A 18. századtól kultuszát német telepesek terjesztették Dunántúlon és vidékünkön is. Sok településen állították fel szobrát, de helyet kapott Szentháromság oszlopokon és kápolnát is emeltek tiszteletére. Égi születésnapja, május 4., nagyszámú faluban fogadott ünnep volt. Ilyenkor körmenetben, fohászkodva, énekelve járultak felvirágozott szobrához. A tűz elleni védelem mellett közbenjárását kérték a Tisztítótűzben szenvedő lelkekért. A szocializmusban tiltották ünneplését. 1990 után több helyen újjáélesztették kultuszát és új szobrokat is emeltek neki.