Szövegtár


1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Évek
1991   1992   1993   1994   1995   1996   1997   1998   1999   2000   2001   2002   2003   2004   2005   2006   2007   2008   2009   2010   2011   2012   2013   2014   2015   2016   2017   2018   2019   2020  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   q   r   s   t   u   v   w   z  

Nyelvek
magyar   román   német   francia   angol  

Aranymadár. Tanulmányok Tánczos Vilmos tiszteletére


Szerző: Fejős Zoltán.
Szerkesztők: Jakab Albert Zsolt; Peti Lehel.
Kiadás helye: Kolozsvár.
Kiadás éve: 2019
Nyelv: magyar.
Műfaj: tanulmánykötet.
ISBN: 978-606-9015-11-7; 978-606-739-129-9.
Helymutatók: Budapest


Tartalom:

A szerző tíz évvel ezelőtt a budapesti Néprajzi Múzeumban készített egy állandó kiállítási tervet. Azt vetette fel, hogy a hagyományos népi-paraszti kultúrát a kép, a vizuális kultúra fogalmával és vizualizációs eszközök alapján látványként kellene bemutatni. A kiállítás nem valósult meg, de ez a megközelítés ma még aktuálisabbnak tűnik, amikor a mindennapi vizuális és vizualizált tapasztalatok a világ gyökeresen új szemléletét kínálják – beleértve a múltat is. A kiállítás azt a komplex 19. századi folyamatot kívánta bemutatni, amelynek során a magyar politikai osztály és a társadalom felfedezi, beilleszti önképébe a népet. Ez a folyamat szerves kapcsolatban áll a kor meghatározó eszméivel. A folyamat kerete a nemzeti kultúra kialakítása. Ez a modernizációs folyamatok legfőbb, leglátványosabb kulturális és ideológiai vetülete, amely a 19. század kezdeteitől képileg jól ábrázolható. Ennek részeként a század utolsó harmadában jön létre a néprajz. Arra törekedett, hogy a nép alakuló képét, látványát érvekkel, információkkal lássa el, de egyúttal fel kívánta venni a harcot a romantikus, tudománytalan fantáziákkal is. Az értelmezésnek négy lehetséges szempontja, magyarázati elve javasolható. 1. a képalkotás történetiségének elemzése, 2. a történeti folyamatok európai beágyazottság, 3. a reprezentáció mint értelmező és kritikai eszköz, 4. a bemutatás fókusza a személyes, az egyedi és a konkrét.