Aranymadár. Tanulmányok Tánczos Vilmos tiszteletére

Tanulmányomban az észak-skandináviai nomadizáló számikról szóló tudósítások bemutatására és értelmezésére vállalkozom, elsősorban a 19. századi és a 20. század eleji eseményekre (pl. a „lappok” budapesti állatkerti bemutatásaira) koncentrálva. Az egymásra rakódó narratívum-készlet fényében megvizsgálom, hogyan tükröződnek a jelentősebb korabeli diskurzusok a számikról alkotott véleményekben. A példákon keresztül azt is illusztrálom, hogy az előzetes tudás, az érzelmi attitűdök hogyan befolyásolják, hogy „mit és hogyan lát”, érzékelését mely narratívum típusok segítségével beszéli el egy-egy szerző vagy tudósító. Az ókortól egészen napjainkig olyan sztereotípiák képződtek, amelyek mintaként szolgálnak a személyes tapasztalatok megfogalmazásához. Ritka, hogy merőben új elem alakuljon ki, ilyenek a 19. században megjelenő „halzsíros” vagy „halzsírevő” jelzőket használó szerkezetek, és a regressziót a földrajzi körülményekkel magyarázó leírások.