Aranymadár. Tanulmányok Tánczos Vilmos tiszteletére

A vizuális médium fogalmát Hans Belting elsődleges jelentésében használja, ami szerint az egy távollevő ember, vagy valakinek az emléke és egy jelenvaló ember között közvetít. Meglátása szerint a képeket történeti értelemben pontosan az eltávozottak és a jelenlevők közötti űr áthidalásának a vágya hozta létre. Az általa bemutatott antropológiai adatok fényében a legelső képek tetemek, koponyák preparálásából keletkeztek, amelyek az elhalt közeli ismerőst voltak hivatottak behelyettesíteni, az elhunyt hiánya felett érzett fájdalom enyhítésére. Vajon milyen irányokat vett a történelem során a vizuális médiumok és a test viszonya? Miként befolyásolta a képek testetlenné válása az érzékelésünket, magát a testiséget és a magunkról és másokról kialakított képünket?