1 9 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

Évek

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w z

Nyelvek

magyar román német francia angol

Egyéb kiadványok » Aranymadár. Tanulmányok Tánczos Vilmos tiszteletére » Észrevételek Csík és Gyergyó néhány településének utcarendszeréről.

Aranymadár. Tanulmányok Tánczos Vilmos tiszteletére

Szerző: Furu Árpád.

Szerkesztők: Jakab Albert Zsolt; Peti Lehel.

Lektorok: Keszeg Vilmos; Pozsony Ferenc.

Kiadók: BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet; Erdélyi Múzeum-Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság.

Kiadás helye: Kolozsvár.

Kiadás éve: 2019

Nyelv: magyar.

Sorozat: Egyéb kiadványok

Műfaj: tanulmánykötet.

Tárgymutató: település; településszerkezet; utcarendszer.

ISBN: 978-606-9015-11-7; 978-606-739-129-9.

Helymutató: Ajnád; Alcsík; Csekefalva; Csíkbánkfalva; Csíkcsatószeg; Csíkcsicsó; Csíkdánfalva; Csíkdelne; Csíkjenőfalva; Csíkkarcfalva; Csíkkozmás; Csíkmadaras; Csíkmadéfalva; Csíkmenaság; Csíkmindszent; Csíkpálfalva; Csíkrákos; Csíkszék; Csíkszentdomokos; Csíkszentgyörgy; Csíkszentimre; Csíkszentkirály; Csíkszentlélek; Csíkszentmárton; Csíkszentmiklós; Csíkszentsimon; Csíkszenttamás; Csíkszépvíz; Csíkvacsárcsi; Felcsík; Göröcsfalva; Gyergyóalfalu; Gyergyócsomafalva; Gyergyóditró; Gyergyókilyénfalva; Gyergyóremete; Gyergyószárhegy; Gyergyószék; Gyergyótekerőpatak; Gyergyóújfalu; Lázárfalva; Tusnád; Újtusnád.

Tartalom:

Észrevételek Csík és Gyergyó néhány településének utcarendszeréről. 541–550.

A településszerkezetek morfológiai vizsgálata a 19–20. század fordulóján elsősorban a német földrajzi iskola hatására vette kezdetét. Székelyföldi településekről magyar illetve román nyelven Prinz Gyula, Vámszer Géza és Romulus Vuia publikált. E dolgozatban Csík és Gyergyó néhány, elsősorban csoportos településére vonatkozó észrevételeinket közöljük. Használva a történeti katonai és kataszteri térképeket, valamint Vámszer Géza hasonló jellegű településtopográfiai feljegyzéseit, elsősorban a település szerkezetének rendszerét próbáltuk meghatározni, törekedve a 18–20 század közötti fontosabb változások körvonalazására is. Rövid leírásaink talán segíthetik a műemlékvédelmi indíttatásból születő településképi, településfejlesztési tanulmányok szerzőit is.