Aranymadár. Tanulmányok Tánczos Vilmos tiszteletére

A kolozsvári szőlőművelés kezdeteit írásos emlékek nem tanúsítják, jóllehet a települést övező dombok napsütötte oldalai, a málok mindig is alkalmasak voltak szőlőtelepítésre és -művelésre. Miután 1316-ban Károly Róbert kibocsátja Kolozsvár várossá fejlődésének alap-kiváltságlevelét, a városi levéltári anyagban is egyre több oklevél támasztja alá a szőlőművelés és a borgazdálkodás tényét. A kolozsváriak szőlői, szőlőkertjei és -hegyei (promontoriumok) a települést övező dombokon terülnek el. A szőlőkre és a szőlőtermesztésre vonatkozó legrelevánsabb információkat a 16–18. században az osztálylevelek, dézsmajegyzékek, adójegyzékek, városi közgyűlési jegyzőkönyvek, törvénykezési jegyzőkönyvek, számadáskönyvek hordozzák, amelyekre jelen tanulmány is támaszkodik.