Aranymadár. Tanulmányok Tánczos Vilmos tiszteletére

A jobbágyfalvi Sztrátya Domokos (1931–2018), akivel négy éven keresztül folytattam ,,hosszú beszélgetést”, 1962 januárjától 1967 februárjáig volt kollektivista, tehát a szocialista mezőgazdaság kezdeti korszakáról számol be a vele való beszélgetésekben, meg erről vannak feldolgozható dokumentumai is. A beállását követő négy évben többször visszautasítja, hogy párttag legyen, ezért az irodai munkából többször is ,,gyalogos munkára” küldik, és Sztrátya Domokos világosan látja, hogy munkájával, felkészültségével, értelmi képességeivel kiemelkedik a munkatársai közül, de politikai, világnézeti állásfoglalása miatt nem tud érvényesülni. Keresi a lehetőséget, hogy kiléphessen a kollektivista-sorból, de csak 1967-ben sikerül ez. Adminisztratív funkciókban dolgozik (könyvelő, áruszakértő), belelát a vezetés kényes ügyeibe, tanúja a lopásoknak. Történeteinek legtanulságosabb részei azonban azok, amelyeket a kollektivista falusiak mindennapjairól fogalmaz meg.