Aranymadár. Tanulmányok Tánczos Vilmos tiszteletére

Az elmúlt évek során lokális közösségek halottbúcsúztatási gyakorlatának szöveges forrásaira irányult a figyelmem, és gyűjtéseim során erdélyi halottbúcsúztató szövegkorpuszok archiválását, elemzését végeztem el, majd az esetelemzések révén a búcsúztatás funkciójának, hagyományának megértésére törekedtem. Az élettörténeti interjúk alapján a halottbúcsúztatók használati kontextusának rekonstruálására vállalkoztam: ki rendelte meg a szöveget, milyen információkat hoztak a szerző tudomására? Figyeltem a halottbúcsúztató szerzőjére (biográfia, foglalkozás, presztízs, környezet, iskolázottság, átvett hagyomány, alkotói szokások), a halottbúcsúztató bemutatására (előadás a temetési szertartás keretében, kéziratos vagy nyomtatott forma, a megőrzés módja), a specialisták élettörténetébe ágyazódó írásgyakorlatra, a szövegtípus elsődleges és másodlagos használati kontextusaira.