Ruralitás és gazdasági stratégiák a 21. században (Kriza Könyvek, 47.)

A 21. századra a nagy társadalmi-politikai változások a hagyomány pozíciójának megingását, nagymértékű megváltoztatását eredményezték. Mindezek kikezdték a közösségek szerveződésének korábban érvényben lévő modelljeit. A hagyomány és a hagyományt fenntartó közösségi keret folyamatos változásban van: a 21. századra a rurális térségekben a mindennapi életet is globalizációs és modernizációs folyamatok, illetve az információs és kommunikációs eszközök széleskörű elterjedése határozzák meg.

Mi lesz a klasszikus értelemben vett hagyománnyal, illetve mi számít hagyománynak a transzlokális és a transznacionális hálózatokra épülő életvezetés korában? Mit jelent a hagyomány és a mindennapi életvezetés, a fokozott transzfrontális migráció és a változó mediális környezetekben való jelenlét korában? Milyen társadalmi és gazdasági következményekkel jár a hagyomány változása a közösségek szintjén? Hogyan befolyásolja az etnikai együttműködés helyzeteit?

Jelen tanulmány egy magyarul beszélő, gazdaságilag és társadalmilag sikeres Roma csoport mobilitási és migrációs gyakorlatait vizsgálja. A csoport helyzetének a bemutatásában a tanulmány túllép az etnicitás egyszerűsítő elemzésén és arra tesz javaslatot, hogy a csoport harcait az ismerés és elismerés (identifikácóió és kategorizáció), a társadalmi tőke és a társadalmi pozíció kombinált perspektíváin keresztül szemléljük. A cikk amellett érvel, hogy a társadalmi tőke felhalmozása nem csak az etnikai határok újratárgyalását eredményezte, hanem a roma közösség belső tagolódását is. Végül a cikk hangsúlyozza, hogy történeti perspektívából nézve ezek a folyamatok rendkívül dinamikusak és nem tekinthetjük őket lezártnak.