Ruralitás és gazdasági stratégiák a 21. században (Kriza Könyvek, 47.)

A 21. századra a nagy társadalmi-politikai változások a hagyomány pozíciójának megingását, nagymértékű megváltoztatását eredményezték. Mindezek kikezdték a közösségek szerveződésének korábban érvényben lévő modelljeit. A hagyomány és a hagyományt fenntartó közösségi keret folyamatos változásban van: a 21. századra a rurális térségekben a mindennapi életet is globalizációs és modernizációs folyamatok, illetve az információs és kommunikációs eszközök széleskörű elterjedése határozzák meg.

Mi lesz a klasszikus értelemben vett hagyománnyal, illetve mi számít hagyománynak a transzlokális és a transznacionális hálózatokra épülő életvezetés korában? Mit jelent a hagyomány és a mindennapi életvezetés, a fokozott transzfrontális migráció és a változó mediális környezetekben való jelenlét korában? Milyen társadalmi és gazdasági következményekkel jár a hagyomány változása a közösségek szintjén? Hogyan befolyásolja az etnikai együttműködés helyzeteit?

A tanulmány a Maros megyében (falusi és városi környezetben) élő idősek digitális médiahasználatának – a különböző „okos” eszközök egyéni és kollektív használatának és az újmédián alapuló kommunikációs gyakorlatainak – vizsgálatára vállalkozik. A tanulmány első része a digitális média társadalmi beágyazódásának és a mindennapi életbe való integrációjának folyamatát, továbbá a digitális médiáról való tudás és a felhasználáshoz szükséges képességek megszerzésének sajátosságait járja körül, míg a második rész a Maros megyei idős emberek digitális médiahasználatának gyakorlatát mutatja be. A tanulmány alapjául szolgáló kutatás feltáró minőségi vizsgálat, amely során a romániai helyzetbe való bepillantás, az idős emberek digitális médiahasználatában megjelenő akadályok feltárása, és egy nagyobb vizsgálat előkészítése volt a cél.