Ruralitás és gazdasági stratégiák a 21. században (Kriza Könyvek, 47.)

A 21. századra a nagy társadalmi-politikai változások a hagyomány pozíciójának megingását, nagymértékű megváltoztatását eredményezték. Mindezek kikezdték a közösségek szerveződésének korábban érvényben lévő modelljeit. A hagyomány és a hagyományt fenntartó közösségi keret folyamatos változásban van: a 21. századra a rurális térségekben a mindennapi életet is globalizációs és modernizációs folyamatok, illetve az információs és kommunikációs eszközök széleskörű elterjedése határozzák meg.

Mi lesz a klasszikus értelemben vett hagyománnyal, illetve mi számít hagyománynak a transzlokális és a transznacionális hálózatokra épülő életvezetés korában? Mit jelent a hagyomány és a mindennapi életvezetés, a fokozott transzfrontális migráció és a változó mediális környezetekben való jelenlét korában? Milyen társadalmi és gazdasági következményekkel jár a hagyomány változása a közösségek szintjén? Hogyan befolyásolja az etnikai együttműködés helyzeteit?

A Káli-medence „felfedezésének” időszakában, vagyis az 1970-80-as években a korabeli társadalmi folyamatokra adott válaszként született meg a Káli-medence mint menedék képe és az el- illetve kivonulást támogató (odaköltözés vagy nyaraló vásárlása) társadalmi gyakorlat (vö. Szijártó Zsolt és kutatócsoportja Káli-medencei kutatásaival). Az eltelt időszakban azonban jelentős átalakulások következtek be abban, ahogyan a beköltözők (helyi szóhasználatban bebírók) és nyaralótulajdonosok, továbbá a jelentős számban megnövekedett látogatók a helyet szemlélik, értelmezik és használják.

A tanulmány egy hároméves interdiszciplináris kutatás első eredményeit mutatja be. Kutatási kérdéseink között szerepel például az, hogy miként alakult át a Káli-medence az 1970-es évektől kezdve a beköltözők megjelenésének hatására; hogyan működik ma a medence komplex világa a globális kihívásokhoz történő alkalmazkodásnak köszönhetően; vagy miként értelmezhető a Káli-medence „kisajátítása” és dzsentrifikálódási folyamata. A kutatás egyaránt vizsgálja a helyben élőket, a bebírókat, a nyaralótulajdonosokat és a nyaralókat, látogatókat. Az antropológiai kutatás módszere elsősorban a több színterű etnográfia (multi-sited ethnography) szemléletmódjára épít.