Ruralitás és gazdasági stratégiák a 21. században (Kriza Könyvek, 47.)

A 21. századra a nagy társadalmi-politikai változások a hagyomány pozíciójának megingását, nagymértékű megváltoztatását eredményezték. Mindezek kikezdték a közösségek szerveződésének korábban érvényben lévő modelljeit. A hagyomány és a hagyományt fenntartó közösségi keret folyamatos változásban van: a 21. századra a rurális térségekben a mindennapi életet is globalizációs és modernizációs folyamatok, illetve az információs és kommunikációs eszközök széleskörű elterjedése határozzák meg.

Mi lesz a klasszikus értelemben vett hagyománnyal, illetve mi számít hagyománynak a transzlokális és a transznacionális hálózatokra épülő életvezetés korában? Mit jelent a hagyomány és a mindennapi életvezetés, a fokozott transzfrontális migráció és a változó mediális környezetekben való jelenlét korában? Milyen társadalmi és gazdasági következményekkel jár a hagyomány változása a közösségek szintjén? Hogyan befolyásolja az etnikai együttműködés helyzeteit?

Napjainkban a házasságkötés módja, rítuskomplexuma és a házasság intézménye nemzetközi és hazai viszonylatban is jelentős átalakulásokon megy át. Ezekről bizonyos szempontból sokat tudunk, de számos összefüggésről vajmi keveset. Az az igazság, hogy a korábbi lakodalmakkal kapcsolatban is nagyon szórványosak az ismereteink. Annyi látszik bizonyosan, hogy egészen a közelmúltig a hazai és nemzetközi vizsgálatok és a mindennapi, laikus diskurzusok is a házasság és a házasságkötés konzervatív és normatív aspektusait és a rítusok hasonlóságát és állandóságát hangsúlyozták. De valóban így lehetett? A lakodalmi hagyományok valóban stabil pozícióval rendelkeztek egykoron, és ha igen, valóban megingott-e napjainkra ez a stabil pozíciójuk? Mi számított lakodalmi hagyománynak és mit jelentett a hagyományos lakodalom korábban, mondjuk a 20. századi hazai néprajzi kutatások tükrében? Írásomban amellett érvelek, hogy a lakodalom statikus és normatív szemléletétének egykori, hazai néprajzi tételére a korábbi normatív hagyomány-fogalom jelentős hatással volt. Ez az összefüggés előzetes vizsgálataim szerint nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is kimutatható. Látszik továbbá az is, hogy a házasság és a lakodalom változásvizsgálata, vagy sokkal inkább a rítus és az intézmény aktív szerepének, átalakulásának tudományos felfedezése pontosan egybecseng az újabb konstruktivista, és egyben cselekvő- és cselekvésközpontú hagyományértelmezésekkel.