Járvány-lét-helyzetek. A Covid19-világjárvány hatása a mindennapokra és a társadalomkutatásra (Kriza Könyvek, 49.)

A Covid19-járvány társadalmi képződmény, léte a szubjektumoktól, azoktól az egyénektől, közösségektől és csoportoktól függ, akik elképzelik, leírják és létrehozzák a szabályait. A társadalmi objektumok nem léteznek az őket létrehozó, inskripció formájában rögzítő társadalmi aktusok és az ezekre épülő hiedelmek, illetve mindennapi gyakorlatok nélkül. A járvány ebben az értelemben társadalmi gyakorlat eredménye, kulturális képződmény. Olyan sajátos léthelyzet, melynek jellegzetes fiziológiája és dinamikája van, a megszokott mindennapoktól eltérő időtapasztalatot termel, illetve sajátos tematikai, ideológiai, retorikai, kommunikációs specifikumok jellemzik. Egyszóval sajátos kultúrát termel. A járvány, mint életszervező és mint értelemképző jelenség beépül az egyéni és a kollektív világokba, részévé válik a helyi világ mindennapi rutinjainak, de egyben ki is kezdi a helyi közösségek szimbólumait és világképét. Relativizálja vagy leváltja a korábbi életvezetési rutinokat és ezzel együtt sajátos konfliktusokat gerjesztenek (gondoljunk csak a maszkviselésre, vagy a fizikai távolságtartásra), bizonytalanságot eredményeznek, új interpretációkat tesznek szükségessé.

Tanulmányomban verespataki kontextusban a bizalmatlanság fogalmát vizsgálom. Terepkutatásom alapvetően válsághelyzetekről szól, hiszen a helyi szereplők az 1996 óta zajló bányászati konfliktus gazdasági, társadalmi, infrastrukturális következményei között élik mindennapjaikat, a Covid19-világjárvány – egy globális válság – pedig a mindennapok stratégiáinak megértéséhez ad újabb perspektívát. A járványhelyzet, valamint az azt követő oltási kampány ugyanis újfajta analitikai lehetőségekre hívta fel a figyelmem, ami a helyi bizalmatlansági attitűdök vizsgálatához vezetett. A továbbiakban a 2021. évi verespataki oltás- és járványhelyzetből kiindulva a bizalmatlanság fogalmát tárgyalom, előbb elméleti keretbe helyezve azt, majd a tereptapasztalatok tükrében a bizalmatlansági attitűdöket mint a hatalommal szembeni aktív mechanizmust vizsgálom.