Járvány-lét-helyzetek. A Covid19-világjárvány hatása a mindennapokra és a társadalomkutatásra (Kriza Könyvek, 49.)

A Covid19-járvány társadalmi képződmény, léte a szubjektumoktól, azoktól az egyénektől, közösségektől és csoportoktól függ, akik elképzelik, leírják és létrehozzák a szabályait. A társadalmi objektumok nem léteznek az őket létrehozó, inskripció formájában rögzítő társadalmi aktusok és az ezekre épülő hiedelmek, illetve mindennapi gyakorlatok nélkül. A járvány ebben az értelemben társadalmi gyakorlat eredménye, kulturális képződmény. Olyan sajátos léthelyzet, melynek jellegzetes fiziológiája és dinamikája van, a megszokott mindennapoktól eltérő időtapasztalatot termel, illetve sajátos tematikai, ideológiai, retorikai, kommunikációs specifikumok jellemzik. Egyszóval sajátos kultúrát termel. A járvány, mint életszervező és mint értelemképző jelenség beépül az egyéni és a kollektív világokba, részévé válik a helyi világ mindennapi rutinjainak, de egyben ki is kezdi a helyi közösségek szimbólumait és világképét. Relativizálja vagy leváltja a korábbi életvezetési rutinokat és ezzel együtt sajátos konfliktusokat gerjesztenek (gondoljunk csak a maszkviselésre, vagy a fizikai távolságtartásra), bizonytalanságot eredményeznek, új interpretációkat tesznek szükségessé.

Az első demográfiai híradások szerint a házasságkötési ráta világszerte jelentősen visszaesett a Covid19-járvány ideje alatt. Más volt a helyzet Magyarországon, ahol a házasságkötési ráta a nemzetközi helyzethez képest eltérő képet mutatott, Európai kontextusba is helyezve, a vírushelyzet 3 hulláma alatt a visegrádi országok (V4) közül egyedül Magyarországon nem esett vissza a házasodási kedv. Az emelkedés 3% volt. 2020 márciusában megkezdett digitális antropológiai vizsgálataim alapján arra keresem a választ, hogy Magyarországon miért alakult a nemzetközi folyamatoktól eltérően a házasságkötési kedv. Mi volt az oka annak, hogy Magyarországon a nemzetközi folyamatoktól eltérően alakult a házasságkötési kedv a Covid19 alatt? Hogy lehet az, hogy míg máshol csökkent, Magyarországon nőtt a házasságkötések száma? Előadásomban bemutatom, hogy milyen személyes motivációk, gazdasági-társadalmi makro-kontextuális meghatározottságok miatt, és milyen régi-új kulturális minták és ideológiák mentén értelmezték újra a házasulandók a lakodalmaikat oly sikeresen, hogy a házasságkötések száma a Covid19 alatt kisebb-nagyobb kilengésekkel tarkítva végig magas maradt.