Járvány-lét-helyzetek. A Covid19-világjárvány hatása a mindennapokra és a társadalomkutatásra (Kriza Könyvek, 49.)

A Covid19-járvány társadalmi képződmény, léte a szubjektumoktól, azoktól az egyénektől, közösségektől és csoportoktól függ, akik elképzelik, leírják és létrehozzák a szabályait. A társadalmi objektumok nem léteznek az őket létrehozó, inskripció formájában rögzítő társadalmi aktusok és az ezekre épülő hiedelmek, illetve mindennapi gyakorlatok nélkül. A járvány ebben az értelemben társadalmi gyakorlat eredménye, kulturális képződmény. Olyan sajátos léthelyzet, melynek jellegzetes fiziológiája és dinamikája van, a megszokott mindennapoktól eltérő időtapasztalatot termel, illetve sajátos tematikai, ideológiai, retorikai, kommunikációs specifikumok jellemzik. Egyszóval sajátos kultúrát termel. A járvány, mint életszervező és mint értelemképző jelenség beépül az egyéni és a kollektív világokba, részévé válik a helyi világ mindennapi rutinjainak, de egyben ki is kezdi a helyi közösségek szimbólumait és világképét. Relativizálja vagy leváltja a korábbi életvezetési rutinokat és ezzel együtt sajátos konfliktusokat gerjesztenek (gondoljunk csak a maszkviselésre, vagy a fizikai távolságtartásra), bizonytalanságot eredményeznek, új interpretációkat tesznek szükségessé.

A tanulmány öt erdélyi magyar vonatkozású múzeum honlap- és Facebook-kommunikációját tekinti át a 2020. március–december közötti időszakra vonatkozóan. Az elemzés módszere a tematikus tartalomelemzés. A tartalomelemzés eredményei rávilágítottak arra, hogy a vizsgált múzeumok honlapjai elhagyatottá váltak a koronavírus-járvány időszakában, és a digitális kommunikáció a Facebook-oldalakra tevődött át. A Facebook-oldalakon a napi szintű kommunikáció folyamatos volt, amely alkalmas volt a meglévő célcsoportokkal való kapcsolattartásra, azonban nem megfelelő a stratégiai szintű kommunikációra, amely során a múzeumok pozícionálják magukat a kulturális mezőny digitális dimenziójában. A vizsgált múzeumok a digitális technológia lehetőségét elsősorban a médiakommunikáció terén használták ki, viszont jelentős lemaradás tapasztalható a gyűjtemények és kiállítások digitális átalakulása terén.