Szövegtár


1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Évek
1991   1992   1993   1994   1995   1996   1997   1998   1999   2000   2001   2002   2003   2004   2005   2006   2007   2008   2009   2010   2011   2012   2013   2014   2015   2016   2017   2018   2019   2020   2021   2022   2023  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   q   r   s   t   u   v   w   z  

Nyelvek
magyar   román   német   francia   angol  

Járvány-lét-helyzetek. A Covid19-világjárvány hatása a mindennapokra és a társadalomkutatásra (Kriza Könyvek, 49.)


Kiadás helyei: Kolozsvár; Budapest.
Kiadás éve: 2022
Nyelv: magyar.
Sorozat: Kriza Könyvek
Műfaj: tanulmánykötet.
ISBN: 978-606-9015-25-4; 978-615-5682-22-3.
Helymutatók: Magyarország


Tartalom:

A Covid19-járvány társadalmi képződmény, léte a szubjektumoktól, azoktól az egyénektől, közösségektől és csoportoktól függ, akik elképzelik, leírják és létrehozzák a szabályait. A társadalmi objektumok nem léteznek az őket létrehozó, inskripció formájában rögzítő társadalmi aktusok és az ezekre épülő hiedelmek, illetve mindennapi gyakorlatok nélkül. A járvány ebben az értelemben társadalmi gyakorlat eredménye, kulturális képződmény. Olyan sajátos léthelyzet, melynek jellegzetes fiziológiája és dinamikája van, a megszokott mindennapoktól eltérő időtapasztalatot termel, illetve sajátos tematikai, ideológiai, retorikai, kommunikációs specifikumok jellemzik. Egyszóval sajátos kultúrát termel. A járvány, mint életszervező és mint értelemképző jelenség beépül az egyéni és a kollektív világokba, részévé válik a helyi világ mindennapi rutinjainak, de egyben ki is kezdi a helyi közösségek szimbólumait és világképét. Relativizálja vagy leváltja a korábbi életvezetési rutinokat és ezzel együtt sajátos konfliktusokat gerjesztenek (gondoljunk csak a maszkviselésre, vagy a fizikai távolságtartásra), bizonytalanságot eredményeznek, új interpretációkat tesznek szükségessé.

A tanulmány a Néprajzi Múzeum tematikus múzeumi gyűjtőkampányát mutatja be és teszi kritikai diskurzus tárgyává. A bemutatott gyűjtés a koronavírus járvány miatt bevezetett távolságtartási rendelkezések, az otthon maradásra buzdító vagy kötelező különböző intézkedések nyomán átalakuló mindennapok dokumentációjára hívta az intézmény közönségét. A tanulmányban a kampány eredményei, gyűjtési tapasztalatai, archiválási gyakorlatai, valamint a hasonló múzeumi kezdeményezések mentén reflektálunk saját gyakorlatunkra, a felhívás nyomán létrejövő anyag, tudás milyenségére. A gyűjtés eredményeinek és kihívásainak részletes bemutatásával, a hasonló kampányok vázlatos áttekintésével, s saját gyakorlatunk kritikáján keresztül elsősorban arra próbálunk reflektálni, hogy a hasonló tematikus múzeumi gyűjtőkampányok és az online gyűjtések anyaga milyen szerepet tölthet be a ma múzeumában és néprajzi kutatásában.