Szövegtár


1   9   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Évek
1991   1992   1993   1994   1995   1996   1997   1998   1999   2000   2001   2002   2003   2004   2005   2006   2007   2008   2009   2010   2011   2012   2013   2014   2015   2016   2017   2018   2019   2020   2021   2022   2023   2024  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   q   r   s   t   u   v   w   z  

Nyelvek
magyar   román   német   francia   angol  

Múzeumi örökség és múzeumi kommunikáció (Kriza Könyvek, 51.)


Szerző: Paál Zsuzsánna.
Kiadás helye: Kolozsvár.
Kiadás éve: 2024
Nyelv: magyar.
Sorozat: Kriza Könyvek
Műfaj: tanulmánykötet.
ISBN: 978-606-9015-39-1.
Helymutatók: Győr


Tartalom:

A tanulmányok annak problémakörét taglalják, hogy a kelet-közép-európai térségben mi jellemzi a digitális technológia múzeumi adaptációjának folyamatát, valamint a digitális technológiának a kiállításszervezésben betöltött szerepét, másrészt – ez előbbivel mintegy szoros összefüggésben – a múzeumi online kommunikáció folyamatát. A szerzők a múzeum és örökség kapcsolatát, a múzeum, kommunikáció és digitalizáció kérdéskörét, a múzeumi kiállítások formanyelvét, illetve a látogatói elvásások témakörét elemzik.

Vajon miképpen hat ma a múzeumi praxisra a digitális technológiák gyors terjedése? E folyamat során felmerülő új kérdéseket a muzeológiai szakírások is központi témaként kezelik. A felvetődő kérdések egyike, hogy mely változtatásokat érdemes kezdeményezni a muzeológusi munkában, ha a digitális eszközök alkalmazását fontosnak tartjuk? A digitális eszközök múzeumi alkalmazása sajátos módszertani megoldásokat tesz szükségessé. Korosztályokat is érint ez a kérdéskör. A digitális és közösségi kezdeményezések leginkább a fiatalabb látogatót csalogatják be a múzeumba, amennyiben színes, érdekfeszítő és változatos a szóban forgó információ áradata. Más korosztályokat az analóg módszerek továbbra is kielégítik. A nemzetközi múzeumi gyakorlatban az információ terjesztésének új eszközeiről, a digitális átalakulásról gyűlnek az empirikus úton szerzett tapasztalatok. A győri múzeum vizsgálata rámutat, hogy mely gyakorlatok működnek jól egy magyar nagyvárosban, de arra is fény derül, hogy milyen akadályok várják a megoldást. A néprajzi muzeológia fórumain egyre többször kerül szóba a „hogyan tovább” kérdése. A múzeumi megoldások megvalósítása és sikere mára egyre inkább elválaszthatatlan a múzeum digitális stratégiájától.