A befalazott tolvaj
Simonfi Dezsőné Madaras Zsuzsa, 69 éves
Vót egy tolvaj, aki sok mindeneket csinált, aztán elfogták, s béfalazták négy fal közi, ahol csak állni tudott. Akkor fújta az éneket:
Nem magamtól jöttem ide,
Kilenc zsandár kísért ide.
Kilenc zsandár, csuhaj, kísért ide,
Hat kőműves rakott ide.
Szépen kérem az urakot,
Engedjenek bár egy napot.
Ha egyet nem, csuhaj, bár egy felet,
Hogy írjak egy bús levelet.
Hogy írjak egy bús levelet,
Az én bús feleségemnek,
Az én bús feleségemnek,
S a hat árva gyermekemnek.
49. A befalazott tolvaj
Eddigi ismereteink szerint a hős befalazásának motívumát epikus énekköltészetünkben csak A falba épített asszony című balladatípusunk változatai őrizték. Íme, a folklór mélyéből most előkerült még egy, A befalazott tolvaj balladája, mintegy azt bizonyítva, hogy a befalazás motívuma a népköltészetben nagyobb közkedveltségnek örvendett, mint ahogy azt eddig sejteni véltük.
Az adatközlő az éneket gyermekkorában tanulta az édesanyjától. „Édesanyám sokszor fútta vót esténként. Régebb többször énekeltem én is, de már rég nem énekeltem, nem tudom végiga szöveget se” – mondta. Valóban, töredékes változat, hiányzik az eleje. „Hosszabb vót, de csak ennyit tanultam meg belőle” – nyilatkozta az adatközlő. Régiségére utal az a tény is, hogy a balladahős első személyben mondja el a történetet. Tehát leginkább siratóballadáinkkal tart rokonságot. Kibéden más senki nem ismeri. Kikérdeztem például a helyi 10 osztályos általános iskola összes tanulóit, mintegy 310 gyermeket, de nem is hallottak róla. Így hát jó lenne másutt is a nyomába szegődni, hátha újabb változatai kerülnének elő.
(Ráduly 1975: 180.)