!!! Konferenciafelhívás: Fogalmak, terepek és módszerek a kortárs magyar néprajzkutatásban
Fogalmak, terepek és módszerek a kortárs magyar néprajzkutatásban – a Kriza János Néprajzi Társaság vándorkonferenciája
Konferenciafelhívás
(Kolozsvár, 2025. november 7–8.)
Figyelembe véve a néprajzi terepmunka reflexív és történetileg beágyazott természetét, azt kell mondanunk, hogy a terep nem csupán egy hely(szín), hanem folyamatosan alakuló viszony(ok), sajátos – a kutató és a vizsgált közösség közötti interakciókban alakuló – közös története(ek). Kérdés, hogy miként írható/alakítható ez a történet a jelen kihívásaival szembenézve.
A kérdés azért is releváns és sürgető, mert az utóbbi évtizedek társadalmi, gazdasági és technológiai folyamatai alapjaiban változtatták meg a terep fogalmát és természetét, illetve azt, ahogyan a kutató a terephez hozzáfér/közelít, ahogyan a terepen mozog és ahogyan a terep – a maga sokféleségében – visszahat a kutatóra. Az információs társadalom kibontakozása, a digitalizáció térnyerése, a közösségi média beépülése a mindennapokba, a részvételiség új formái, valamint a mesterséges intelligencia egyre látványosabb jelenléte olyan új tapasztalati keretet teremtettek, amelyben a néprajzi/antropológiai terepmunka hagyományos módszerei és értelmezései is átalakulnak.
A folyamatok jelentős részét a Covid19-járvány okozta lezárások és korlátozások, illetve az erre adott közösségi válaszok alakították, másik részük azzal hozható kapcsolatba, hogy a (digitális/online) média végérvényesen és mélyen beépült a mindennapokba. Ma a média már nem csupán része a mindennapoknak, hanem a társadalmi élet minden – egyéni, közösségi, intézményi – szintjét a média logikái, technológiái és struktúrái alakítják/határozzák meg. Az egyéni és a társadalmi interakciók egyaránt algoritmusok által szerveződnek, egyre erősödik a mindennapok adatosítása, valamint a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődésének és társadalmi integrációjának lehetünk tanúi. Mindezek hatására az egész társadalmi valóság átalakulóban van. Ezek a technológiai, gazdasági, társadalmi és kulturális változások pedig visszahatnak a néprajz önmeghatározására, a használt módszerekre, a terepre és a terepmunka és a leírás/értelmezés során használt fogalmakra.
A Covid19-járvány, a bezártság és a digitális terekbe szorított jelenlét hozta felszínre és a mély mediatizáció fogalmával leírt kortárs jelenségek erősítették fel azokat a kérdéseket, amelyek már korábban is ott munkáltak a kutatókban: hol kezdődik és hol ér véget a terep? mit jelent a jelenlét, a kapcsolódás, az együttlét a digitális valóságban? hogyan változik a megfigyelés, az interjú, a részvétel jelentése, ha a kutatás új térformákban és új időrendek mentén szerveződik?
A KJNT idei vándorkonferenciája pedig ezekre a változásokra és viszonyulásokra kíván reflektálni. Arra biztatjuk a néprajzzal, kulturális antropológiával, szociológiával vagy rokon területekkel foglalkozó kutatókat, hogy közösen gondolkodjunk ezekről az átalakulásokról. Arról, hogy miként formálják át a terephez való viszonyunkat a technológiai és társadalmi változások? Milyen új kérdésekre, dilemmákra és lehetőségekre nyílik rálátásunk – és hogyan hatnak ezek vissza saját tudományos önreflexiónkra?
A konferencián – a teljesség igénye nélkül – a következő témákban és területekről várunk előadásokat:
- a terep újfajta térbelisége és időbelisége: online, hibrid és „széttöredezett” terek;
- a digitális és hibrid terepek sajátosságai;
- a részvételiség alakulása a digitális környezetben;
- a közösségi média mint kutatási terep és kulturális gyakorlat;
- online közösségek és kulturális reprezentációk;
- a közösségi média és a részvételi kultúra hatása a terepmunkára;
- a mesterséges intelligencia és a néprajzi kutatás viszonya;
- mesterséges intelligencia és algoritmikus kultúrák néprajzi szempontú megközelítése;
- a járvány utáni világ terepei: visszatérés vagy újrakezdés?;
- mi történik a terepmunkával, ha a kutatás terepe nem a falu, hanem egy platform vagy digitális hálózat?;
- etikai és módszertani kihívások a néprajzkutatásban, különösen az „új” terepek tükrében;
- a kutatói szerep változása a digitalizált társadalomban, a kutatói szerep elbizonytalanodása, újraértelmezése.
A konferenciára várjuk minden olyan társadalomkutató jelentkezését, aki kutatásai során szembesült a fentebb jelzett, vagy az ezekhez hasonló tudományos kérdésekkel és kész megosztani a terepen szerzett tapasztalatait, dilemmáit, illetve a terepen tapasztalt új realitásokhoz igazított módszereit, valamint az ezekhez kapcsolódó reflexióit.
Az előadások időtartama 20 perc, amelyet 5 perc vita követ. A konferencia időpontja 2025. november 7–8., helyszíne a Kriza János Néprajzi Társaság székháza. A konferencia hagyományos formában, fizikai jelenlét mellett kerül megszervezésre. Szállás- és utazásköltséget nem áll módunkban téríteni.
A résztvevők jelentkezési szándékát, valamint a tervezett előadás címét és absztraktját a kriza@kjnt.ro email-címre várjuk, legkésőbb 2025. szeptember 21-én 14.00 óráig. Az elhangzott előadások szövegének szerkesztett változatából tanulmánykötetet kívánunk megjelentetni a Kriza Könyvek sorozatban. A kötethez a kéziratokat legkésőbb november 15-ig várjuk a kriza@kjnt.ro email címre.
A konferencia szervezői:
Kriza János Néprajzi Társaság
BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet
Sapientia EMTE Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék
A konferencia szervezőbizottsága:
dr. Jakab Albert Zsolt, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos főmunkatársa, a KJNT elnöke
dr. Vajda András, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, a KJNT alelnöke
A konferencia titkára:
dr. Nagy Ákos, a KJNT tudományos munkatársa