Jakab Albert Zsolt
Romániai magyar néprajzi bibliográfia

 

       bibliográfiák   » Romániai magyar néprajzi bibliográfia
    év 1653 1731 1762 1768 1771 1778 1783 1786 1794 1796 1799 1801 1804 1809 1811 1818 1819 1824 1832 1833 1836 1837 1838 1840 1841 1842 1843 1844 1845 1846 1847 1851 1852 1853 1854 1856 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1869 1870 1871 1872 1873 1874 1875 1876 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887 1888 1889 1890 1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913 1914 1915 1916 1917 1918 1919 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
 
  névmutató a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x z  
  szakbeosztás  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş szűkítés -
    46 tétel lapozás: 1-30 | 31-46

| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm





 

ALBERT Ernő: Boszorkányos dógok. Romámiai Magyar Szó. 1995. szept. 16–17., 23–24., szept. 30–okt. 1., okt. 14–15., okt. 21–22.

BOKOR Zsuzsanna: Parázna, prostituált, szerelmi varázsló vagy boszorkány. Egy háromszéki boszorkányper a 18. század végén. In: Borbély Éva – Czégényi Dóra (szerk.): Változó társadalom. (Kriza Könyvek, 1.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 1999 73–90.

BOKOR Zsuzsanna: Nemi szerepek egy 18. századi boszorkányperben. Lélekjelenlét. I. évf. (2000) 4. sz. 61–67.

BOKOR Zsuzsa: Történelmek – levéltárak – boszorkányok. A boszorkányperek kutatásának problémái. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk.): Lenyomatok. Fiatal kutatók a népi kultúráról. (Kriza Könyvek, 12.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2002 47–52.

BOKOR Zsuzsa: Bűnné beszélt szexualitás. Egy 18. századi büntetőper diskurzuspolitikája. In: Pócs Éva (szerk.): Áldás és átok, csoda és boszorkányság. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. (Tanulmányok a transzcendensről, IV.) Balassi Kiadó. Budapest, 2003 583–603.

BOGÁTS Dénes, Cs.: Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17–18. században. In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1998. II. Székely Nemzeti Múzeum–Csíki Székely Múzeum. Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1999 91–100.

BOGÁTS Dénes, Cs.: Sepsiszentgyörgy története. Háromszéki boszorkányok. Az első székely huszárezred. Albert Könyvkiadó. Sepsiszentgyörgy, 2000

CSŰRY Bálint: A kolozsvári boszorkányok. Magyar Nép. (1921) 4. sz.

DÖMÖTÖR Sándor: A boszorkányok gyülése a magyar néphitben. Ethnographia. L. évf. (1939) 3–4. sz. 210–221.

FARAGÓ József: Boszorkányok és más rosszak. Faragó József és Fábián Imre Bihari népmondák című, megjelenés előtt álló kötetéből. Kelet–Nyugat. VI. évf. 1995. 3. sz. 26–28.

GYALUI Farkas: Boszorkányperek Kolozsvárt. Budapesti Hírlap. 1911. 90. sz.

IKLÓDI András: A magyarországi boszorkányüldözés történeti alakulása. Ethnographia. XCIII. évf. (1982) 2. sz. 292–298.

KENÉZ Győző: Tűzlopás – XVII. századi boszorkányperben. Ethnographia. LXXVII. évf. (1966) 3. sz. 451–452.

KIRÁLY Pál: A magyar boszorkányok. (Komáromy Andor oklevéltára nyomán.) Erdélyi Múzeum. XXVIII. évf. (1911) 3. sz. 165–169.

KISS András: Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta és a jegyzeteket összeállította Kiss András. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest–Kolozsvár, 1998

KLANICZAY Gábor: Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVI–XVIII. században. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz. 257–295.

KLANICZAY Gábor: Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVI–XVIII. században. In: Antropológiai írások 22. MTA Néprajzi Kutató Csoport. Budapest, 1988 258–295.

KLANICZAY, Gábor: Witch-hunting in Hungary: Social or Cultural Tensions? Acta Ethnographica Hungarica. XXXVII. évf. (1991–1992) 1–4. sz. 67–91.

KLANICZAY Gábor – KRISTÓF Ildikó – PÓCS Éva (összeáll.): Magyarországi boszorkányperek. I–II. (Kisebb forráskiadványok gyűjteménye l–2.) MTA Néprajzi Kutató Csoport. Budapest, 1989

KOLUMBÁN Samu: Boszorkány-avatás. (Hunyadmegyei Hosdátkon.) Ethnographia. XII. évf. (1901) 6. sz. 279–281.

KOMÁROMY Andor: A kolozsvári boszorkányperekről. Erdélyi Múzeum. XVIII. évf. (1901) 4. sz. 185–201.

KOMÁROMY Andor: Hogyan ismerte fel a magyar nép a boszorkányokat? Ethnographia. XVIII. évf. (1907) 348–354.

KOMÁROMY Andor: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest, 1910

KOMÁROMY András: A legrégibb magyar nyelvű ítélet boszorkánypörben. Budapesti Hírlap. 1901. márc. 13.

KOMÁROMI Tünde: Hat boszorkány rontásai. Kolozsvár, 1854. In: Szabó Á. Töhötöm (szerk): Életutak és életmódok. (Kriza Könyvek, 15.) Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 2002 5–41.

MOLNÁR É.: Boszorkányperek Magyarországon a XVII–XVIII. században. Budapest, 1942

PATAKI József: Boszorkányperekről mai szemmel. Művelődés. XLI. [XLV.!] évf. (1992) 5. sz. 35–37.

PATAKI József: Boszorkányperekről mai szemmel. Művelődés. LI. évf. (1998) 7–8. sz. 109–112.

PÓCS Éva: Tündér és boszorkány Délkelet- és Közép-Európa határán. Ethnographia. XCVII. évf. (1986) 2–4. sz. 177–256.

PÓCS Éva: Fairies and witches at the boundery of South-Eastern and Central Europe. [Tündér és boszorkány Délkelet- és Közép-Európa határán.] FF Communications. (1989) 243. sz.

kapcsolódó
»  a bibliográfiáról
 
 


(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Kriza János Néprajzi Társaság, Media Index Egyesület 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék