ALBERT Ernő:Adatok a falba épített feleség típusú népballada további kutatásához. In: Zakariás Erzsébet (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 3. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 1995 189–206.
ALBERT Ernő:Ballada Váradi Józsefről. Néprajzi Látóhatár. V. évf. (1996) 3–4. 86–140.
ALMÁSI István:A Kádár Kata-ballada kalotaszegi változata. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. IV. évf. (1960) 3–4. sz. 339–341.
ALMÁSI István:Magyargyerőmonostori adatok a töröknek eladott leány balladájáról. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VII. évf. (1963) 1. sz. 109–115.
ANTAL Árpád:Balog Józsi balladája keletkezésének és változásainak kérdéséhez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. VI. évf. (1962) 1. sz. 27–67.
BALÁZS Lajos:A Mioriţa magyar változatai. Művelődés. XXXVI. évf. (1983) 1. sz. 31–33.
BALÁZS, Lajos:Variantele maghiare ale Mioriţei. [A Mioriţa magyar változatai.] In: Boér Hunor (szerk.): Acta – 1995. Csíki Székely Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum. Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 1996 391–394.
BALÁZS Lajos:A nyugtalan lelkiismeret balladái. Manole Mester és Kőmíves Kelemen áldozatainak lélektani vonatkozásai. Új Holnap. XLIII. évf. (1998) 11. sz. 90–106.
BALÁZS Lajos:A nyugtalan lelkiismeret balladái. Korunk. 3 f. X. évf. (1999) 5. sz. 79–88. P 1999
BARABÁS László:Mesék, balladák földje: Kibéd. Falvak Dolgozó Népe. XXVI. évf. (1970) 28. sz. 4–5.
BENKŐ Irén:Cigány népballadákról. Művelődés. XL. [XLIV.!] évf. (1991) 1. sz. 40–42.
BÉRES Katalin:Szép csobánfiú, karcsú, éfiú. Művelődés. XXXV. évf. (1982) 8. sz. 30–33.
BOLDIZSÁR ZEYK Imre:Új ballada Tordaszentlászló folklórjában. Művelődés. XXII. évf. (1969) 10. sz. 34.; XXIII. évf. (1970) 7. sz. 41–42.
BOLDIZSÁR ZEYK Imre:Újfajta Vadrózsa-pör? Művelődés. XXIII. évf. (1970) 7. sz. 40–41.
BÓRBÁTH Károly:Vadrózsatövis. Művelődés. XXIII. évf. (1970) 12. sz. 22.
BÓTA László:Basa Pista balladája. Ethnographia. LXXXIII. évf. (1972) 2–3. sz. 347–357.
BURA László:Kéziratos szatmári népballadák. Művelődés. XXXII. évf. (1979) 7. sz. 25–26.
CSEKE Péter:Mit köszönhetünk a kibédi cigányközösség hagyományőrzésének? Korunk. 3. f. I. évf. (1990) 7. sz. 909–913.
DÁNOS Erzsébet:A balladai közhely. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 1. sz. 49–53.
DEMÉNY István Pál:Két egyezés a középkori krónikák és a népballadák szövegében. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XVII. évf. (1973) 1. sz. 155–159.
DEMÉNY István Pál:Kerekes Izsák balladája. Összehasonlító-tipológiai tanulmány. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1980
DEMÉNY István Pál:A Szent László-legenda és Molnár Anna balladája. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 212.) Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár, 1992
DOMOKOS Pál Péter:Egy népballada dallama. Ethnographia. LXIII. évf. (1952) 1–2. 150–160.
DOMOKOS Pál Péter:Júlia szép leány. Ballada-monográfia. Ethnographia. LXX. évf. (1959) 1–3. sz. 13–60.
DOMOKOS Pál Péter:A pávát őrző leány balladája. Ethnographia. LXX. évf. (1959) 1–3. sz. 460–463.
DOMOKOS Pál Péter:Szendre báró leánya balladájának tárgytörténeti háttere. Ethnographia. LXXXVI. évf. (1975) 4. sz. 618–624.
DOMOKOS Sámuel:Adalékok a Mioriţa ballada halál-házasság motívumának eredetéhez. Ethnographia. LXXIII. (1962) 1. sz. 136–138.
DÖMÖTÖR Sándor:Balogh Józsi balladája. Erdélyi Múzeum. XXXV. évf. (1930) 4–6. sz. 196–197.
DÖMÖTÖR Sándor:Gyermekgyilkos nők népballadáinkban. Erdélyi Múzeum. XXXV. évf. (1930) 7–9. sz. 294–298.
ELEK Oszkár:Népballadáink skót-angol megvilágításban. Ethnographia. XXVI. évf. (1915) 2–3. sz. 115–125. ; 4–6. sz. 229–231.