Romániai magyar néprajzi bibliográfia

Szerkesztette: Ilyés Sándor – Jakab Albert Zsolt

Találat: 365 tétel

ALEXICS György:Viganó. Magyar Nyelv. IV. évf. (1908) 3. sz. 129.

ALEXICS György:Lárma. Magyar Nyelvőr. XLI. évf. (1912) 9. sz. 424–425.

ÁRVAY József:Az üver tájszó mai gyergyói jelentései. Erdélyi Múzeum. LII. évf. (1947) 1–4. sz. 96–99.

ÁSBÓTH Oszkár:Zabola. Nyelvtudományi Közlemények. XXXII. évf. (1902) 3. sz. 361–368.

BAJÁN Miksa:Szatmármegyeiek. [Tájszók.] Magyar Nyelvőr. XXV. évf. (1896) 8. sz. 383.

BAKÓ Elemér:Egy magyar szócsalád: hopp, hoporcs, hömpölyög, hederít. In: Bárczi Géza – Szabó T. Attila (szerk.): Magyar Népnyelv IV. Magyar Népnyelvkutató Intézet–Erdélyi Tudományos Intézet. Debrecen–Kolozsvár, 1942 51–70.

BAKÓ Elemér:Egy magyar szócsalád: hopp, hoporcs, hömpölyög, hederít. (Dolgozatok a debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből.) Debrecen, 1943

BAKOS Ferenc:Fustély. Magyar Nyelv. XLVII. évf. (1951) 2–4. sz. 250–255.

BAKOS Ferenc:Hurbol. Magyar Nyelv. LXIV. évf. (1968) 4. sz. 448–449.

BAKOSS Lajos:Érmellékeiek. [Tájszók.] Magyar Nyelvőr. V. évf. (1876) 9. sz. 425., 10. sz. 472–473.

BALASSA Iván:Csüg-büg ~ csög-bög. Magyar Nyelv. XXXVIII. évf. (1942) 2. sz. 116–117.

BALASSA Iván:Gaj~Gajd~Gac. Erdélyi Múzeum. XLVIII. évf. (1943) 3–4. sz. 478–479.

BALASSA Iván:Kabala. Erdélyi Múzeum. XLIX. évf. (1944) 1–2. sz. 130–133.

BALASSA Iván:Takarás és marokverés. Ethnographia. LVI. évf. (1945) 1–4. sz. 26–30.

BALOGH Ödön:Alivor, árió. Magyar Nyelv. XXVIII. évf. (1932) 5–6. sz. 166.

BALOGH Ödön:Hësdát. Magyar Nyelv. XXXVII. évf. (1941) 4. sz. 261–262.

BARTHA Katalin, D.:Cakó, gagó, gagólya, gólya. Magyar Nyelv. XLIX. évf. (1953) 3–4. sz. 463–466.

B. Zs. [BÁTKY Zsigmond]:A száldobhoz. Néprajzi Értesítő. II. évf. (1901) 8. sz. 144–145.

BÁTKY Zsigmond:A magyar „szoba” történetéhez. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 2. sz. 76–79.

BÁTKY Zsigmond:A „gógány” eredetéhez. Néprajzi Értesítő. XXIII. évf. (1931) 2. sz. 81–82.

BÁTKY Zsigmond:A „pest”-hez. Néprajzi Értesítő. XXIV. évf. (1932) 1. sz. 28–33.

BÁTKY Zsigmond:„Tülök” szavunkhoz. Néprajzi Értesítő. XXV. évf. (1933) 1–2. sz. 36–38.

BÁTKY Zsigmond:Mulatóerdő, nyugalomasztal, gomboskert. Néprajzi Értesítő. XXV. évf. (1933) 1–2. sz. 43–44.

BÁTKY Zsigmond:Három tárgynévmagyarázat. Néprajzi Értesítő. XXVI. évf. (1934) 3–4. sz. 108–111.

BÁTKY Zsigmond:Tárgynévmagyarázatok. Néprajzi Értesítő. XXVII. évf. (1935) 1–4. sz. 10–18.; XXVIII. évf. (1936) 1–4. sz. 99–108.; XXIX. évf. (1937) 1–2. sz. 71–84.

BÁTKY Zsigmond:Tárgynévmagyarázati adalékok. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 2–3. sz. 289–301.; XLIX. évf. (1938) 3–4. sz. 416–420.; L. évf. (1939) 1–2. sz. 154–159.

BEDEKOVICH Lajos, K.:Sánc. Magyar Nyelv. XX. évf. (1924) 1–3. sz. 28–29.

BEDEKOVICH Lajos, K.:Pipárka. Magyar Nyelv. XXI. évf. (1925) 7–8. sz. 197.

BENKŐ Lóránd:Csokán. Magyar Nyelv. XLV. évf. (1949) 1. sz. 78.

BEKE Ödön:Összetétel-egyezések. Magyar Nyelvőr. XLII. évf. (1913) 1. sz. 35–36.