A kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskola

Kisiratos lakói számára az oktatás szervezett kereteinek biztosítása már a legrégebbi időktől kezdve elsődleges fontosságú volt. A kisiratosi oktatás gyökerei szorosan összefonódnak az itteni önálló plébánia létrehozásával (1836). 1839-ben írásos adat bizonyítja az itt folyó tanítást. Teljes bizonyossággal állítható azonban, hogy már sokkal korábban sor került egy iskolaépület kialakítására, amely Mária Terézia Ratio Educationis-a alapján négyosztályos, osztatlan, magyar nyelvű elemi iskola volt és egyházi felügyelet alatt állt.

A jelenleg álló iskolaépület annak a nagyarányú gazdasági fejlődésnek az eredménye, amely a kiegyezés korát jellemezte. A valamikori dohánykertészek szorgos munkája révén lehetségessé vált, hogy 1891-ben felépüljön Kisiratos sorrendben harmadik iskolája. Az építési költségek megközelítőleg 8000 forintra rúgtak, melyet majdnem teljes egészében a helyi közösség teremtett elő. Ennek köszönhetően az egyházi felügyelet alatt álló intézmény községi iskolává alakult. A minőségi oktatás magasabb szintre emelésének szándékától vezérelve, a helyi elöljáróság kérésére az 1900-as évtől a községi iskola magyar állami népiskolává alakul. Ebbe a folyamatba illeszkedik az ún. „kisiskola” felépítése is (a főépülettel szemben), 1903-ban. A hatosztályos állami iskolában a gyereklétszám 300 körül mozgott.

Az impériumváltozás után Kisiratos fejlődése megakadt. A nehéz időkben is sikerült azonban megőrizni a magyar iskolát. A két világháború közötti időszakban az oktatás kereteit az 1924-es román tanügyi törvény biztosította, a tanerők román nyelvvizsgát kellett letegyenek hivatásuk gyakorlásához és egyre több tantárgyat kellett román nyelven oktatniuk. 1926-tól az oktatás hétosztályossá vált. A tanítók a zaklatások ellenére is kitartottak, amíg az újabb világháború szele el nem sodorta őket is.

A kommunista rendszer sok tekintetben súlyosabban nehezedett Kisiratosra, mint hasonló többségi településekre. A községi státus 1968-as megszüntetésével, a hatalom a közösség ellehetetlenítését kívánta előmozdítani. A magyar iskola megmaradása ebben a nehéz helyzetben felértékelődött.

Összegezve elmondható, hogy az itt munkálkodó pedagógusoknak, korlátok közé szorítva ugyan, de sikerült áldozatos munka révén olyan emberpalántákat kinevelniük, akik hasznos tagjaivá váltak a társadalomnak és a nemzetnek, akik Kisiratos hírét vitték határokon innen és túl.

A fentieket szem előtt tartva, 2009. október 23-án, a kisiratosi iskola felvette a Páter Godó Mihály Általános Iskola nevet. Adózni kívánt ezzel egykori növendéke, Godó Mihály jezsuita szerzetes emlékének, aki a kommunista szembenállás kiemelkedő képviselője volt.

Kovách Géza

2004 Kisiratos. Történelmi áttekintés. Arad.

Almási Gábor

2013 A helyi intézmények fejlődése a XX. században. Kisiratos község 1920–2010, és a kutatás hasznosítása a helytörténet oktatásában a gimnáziumi osztályokban. Tudományos-módszertani dolgozat. Kolozsvár.

Az iskola fellegvára a nemzeti identitás megőrzésének. Nem csupán fizikai valóságában létező építmény, hanem a szellem temploma, amelyhez a kisiratosi magyar közösség a tőle telhető minden eszközzel ragaszkodik. Egy olyan vidéken, ahol a magyarság immár 96 éve vívja harcát a megmaradásért, ahol az utóbbi évtizedek asszimilációs politikájának eredményeként parányi szigetté zsugorodott a többség tengerében, szükség van arra, hogy a település, értékárának legféltettebb kincseinek egyikévé nyilvánítsa a Kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskolát.