A kisiratosi római katolikus templom

Kisiratos életében az egyházi intézmény mindig fontos szerpet játszott. Maga a település megalapítása is a szó szoros értelmében összefonódik a vallással. 1818-ban az ideérkező telepesek első dolga volt (mielőtt még házaikat felépítették volna) a létrehozandó település középpontjában egy „háborított kereszt” felállítása, hogy ezzel kérjék Isten áldását új otthonukra.

A kutatások jelenlegi állása szerint Kisiratos első temploma 1835-ben épült fel. Létrehozásában döntő szerepet játszott a terület felett kegyúri jogot gyakorló Szalbeck család. Szalbeckné Török Zsófia oroszlánrészt vállalt az önálló plébánia létesítésének folyamatában is, amely 1836-ban jött létre.

A kiegyezés után a prosperáló közösség elöljárósága, figyelembe véve a megnövekedett lélekszámot, új, tágasabb és díszesebb templom építésére vállalkozott. A kezdeményezésben és a kivitelezésben fontos szerepe volt a szolgálati helyét 1880. február 1-től elfoglaló plébánosnak Hügel Jánosnak.

A jelenleg is álló templom alapkövét 1880. március 29-én, húsvéthétfőn rakták le. A költségek azonban meghaladták a lakosok erejét. A megoldást a püspök, Bonnáz Sándor jelentette, aki 10.515 ft 60 krajcárral fedezte az építés költségeit. A község így csupán a szállítást, a munkaerőt és a homokot biztosította.

A toronyra a keresztet 1880. november 1-jén helyezték fel. A templom ünnepélyes felszentelésére 1881. szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén került sor Németh József segédpüspök által.

A kisiratosi templombelső egyhajós. Utalásszerűén megjelennek a kereszthajók, a szentély meghosszabításában az apszis félköríves záródású. Az ajtónyílás, a színes üvegablakok, a szentélyt a négyezertől elválasztó rész félkörívesek, amelyek a neoromán stílusjegyeket hordozzák, de neobarokk elemeket is tartalmaznak.

A templomban található orgona az aradi Dangl orgonakészítő család gyárában készült. Megjegyezzük, hogy ugyancsak Dangl Antal volt az, aki a budapesti Zeneakadémia és a budai Mátyás templom orgonáit elkészítette. Értékét emeli, hogy még a régi templomból származik. A hátoldalán látható felirat szerint: „Építtetett 1870-ben”

Kovách Géza

2004 Kisiratos. Történelmi áttekintés. Arad.

Almási Gábor

2013 A helyi intézmények fejlődése a XX. században: Kisiratos község 1920Temesvári Római Katolikus Püspökség Levéltára: Kisiratos iratai. A kisiratosi római katholikus plébánia története

A külhoni magyarság számára az egyház a megmaradás egyik záloga. Reményik Sándor arra buzdít bennünket, ne hagyjuk a templomot és az iskolát. Ahol a magyar szó kifogy az iskolapadokból, a templom falai között tovább élhet. Másrészt, Kisiratos legimpozánsabb épülete a római katolikus templom. Ezért a legértékesebb is. Nagy áldozatokat követelt a település lakóitól a létrehozása. Ennek értékelése ma feladat, amely jövőbeni tettekre sarkall.