A nyírfavíz vagy virics (a nyírfa folyékony kincse)

Székelyföldön kimondottan nagy hagyománynak örvendett a virics még a múlt század elején is. Igaz mostanra egy kicsit feledésbe merült.

Nyáron a nyírfák magukba szívják és elraktározzák a napfényből származó energiát és egyéb tápanyagokat, hogy a következő évben használják fel azokat a növekedéséhez. Ahogy az őszi nappalok rövidebbé és hidegebbé válnak, a nyírfák a nyár alatt felhalmozott energiát a gyökereikben tárolják, várva a tavaszt és ezzel a fa felébredését. A hosszú és hideg tél alatt a nyírfák pihennek. Energiaraktáraik biztonságban vannak a gyökerekben. A nyírfaerdő tavaszi ébredését jelzi, ha letörünk egy ágat és az a törésnél csöpögni kezd. A nyírfavíz a gyökerekből az ágak felé áramlik, ha a fülünket a fa törzséhez szorítjuk hallani, lehet a nyírfavíz áramlását a fában.

Csapolás

Virics egy évben egyszer gyűjthető és mindössze 3 hét áll rendelkezésre, hóolvadástól, amikor a talaj gőzölögni kezd egészen rügyfakadásig.

Csapolásra fiatal, de kifejlett (15 éves) nyírfát válaszunk. A rovást, a befúrást legalkalmasabb a földtől 30-40 cm-re a fa törzsén elvégezni, úgy hogy előbb az elhalt kéregpikkelyeket eltávolítjuk. A befúrásba csatornát kell helyezzünk, amit ott az erdőben faágból készítettek, és azon fog a fából átfolyni a gyűjtő edényünkbe. Egy másik módszer lehet, ha egy hüvelyk ujjnyi ágat ferdén elvágunk, majd erre csövet húzunk, és azt egy üvegbe vezetjük, volt mikor az üveget húzták direkt az ágra. A fának ez az eljárás nem árt, mert csupán a tápanyag egy része folyik ki, és a megcsapolás helyei a növekedés során automatikusan benőnek. Egy nyírfából, egy helyen csapolva, egy nap alatt kb. 6 l virics folyik ki, de lehet két helyen is csapolni, de akkor nincs annyi hozama. A hozam függ attól is, hogy a fa amelyet csapolunk verőfényben vagy északos részen van.

A nagy mennyiségű nyírvíz tárolására Székelyföldön a 15–17. században viricses kádat, viricses teknőt használtak. Gyergyóban a havasok között viricsfőzőházról is tudunk (1872). A háromszéki székelyek az egyik tavaszi ünnepén a legények és leányok csapatosan mennek ki az erdőbe, és táncolás, éneklés közben csapolják meg a nyírfákat.

Régebben az erdőre járó emberektől rendelték az idős asszonyok, megvolt, hogy ki kinek mennyit hoz.

Nyáron is az erdőben sétálva meglehetett mondani, hogy melyik nyírfa volt megcsapolva, a virics gyűjtő edények el voltak rejtve a nyírfa tövébe, hogy jövőre is ott legyen.

Összetevők

A nyírfanedv rengeteg , olyan fontos összetevőt tartalmaz, ami a szervezetünknek szükséges: betulint, komplex szerves savakat (főként: nikotinsav, almasav, glutamin sav), ásványi anyagokat (makro elemek, mikroelemek, nyomelemek, főként: kálium, kalcium, nátrium, magnézium, mangán, foszfor, cink, réz), fruktózt, glükózt, aminosavakat, vitaminokat, proteineket, természetes erjesztő anyagokat, növényi fito vegyületeket, és fitoncidokat (antimikrobális szerves vegyületek, amit a növények termelnek saját „immunrendszerük” védelmére) tartalmaz kimutatható mennyiségben. A nyírfanedv egy magas biológiai hasznosulású, természetes élelmiszer.

A népi tudás szerint vesetisztító, vesekövek elhajtására használják, a vizeletkiválasztó rendszer és az emésztőszervrendszer támogatója, májregeneráló, gyomorflóra karbantartó. Tüdőbaj, vesebántalmak, ízületi kopások és reumás panaszokra is alkalmazták az idős asszonyok. Gyulladáscsökkentő, antibakteriális, és vértisztító hatású. Erősíti az immunrendszert. Tisztítja a nyirokrendszert. Méregtelenítő és lúgosító hatást fejt ki az anyagcsere felgyorsításával. Izotóniás italként működik, mivel könnyedén felszívódik, az izmokat oxigénnel látja el az anyagcsere folyamatokban. Természetes elemei segítik a test só–víz háztartásának fenntartását.

Külsőleg alkalmas a bőr, fejbőr és a haj ápolására. Táplálja, és sejtszinten hidratálja a bőrt, pH értékét egyensúlyba állítja felületi hámsérülések, sebek, bőrproblémák (pattanások, psoriasis, ekcéma). Továbbá a hajhullás, fejbőrzsírosodás, erős korpa képződés kezelésére is használható.

A nyírfanedv hasonlít a friss víz ízéhez, egy kis édeskés mellékízzel, valamint a fa aromájával.

A nyírfanedvet frissen, üdítő italként vagy erjesztve, szeszesitalként fogyasztják. Olykor a bort ízesítik vele.

A viricset sokáig nem lehet tárolni, mert megerjed, de a tárolási időt lehet egy kicsit nyújtani, ha az edény színültig töltve fedjük le és hűtőbe tesszük, régebb nagyon hűvös pincébe.

Népművészeti alkotásban való megjelenés: 

„Édös virics foj a fából,

Jere ki rózsám a házból, Én bemennék, de az anyád

Tudom, hogy haragszik reám.” (Székely népdal)

2013 Nyírfanedv. A nyírfa folyékony kincse a nyírvíz. Eztfaldfel.hu. 2013. nov. 26.

2014 A nyírfanedv története, jótékony hatásai általában és termékeinkben. Saunaboulevard. 2014. febr. 11.

Nagy Péter, 84 éves székelyudvarhelyi lakos szavai (tudása és saját tapasztalat)

Székelyföldön nagy hagyománynak örvendett a virics még a múlt század elején is. Mostanra egy kicsit feledésbe merült, bár összetevőit tekintve, a nyírfanedv magas biológiai hasznosulású, természetes élelmiszer lehet a mai ember számára is.