A székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Vegyeskar

A székelyudvarhelyi Művelődési Ház keretén belül működő Balázs Ferenc Vegyeskar 2018-ban ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját.

A Vegyeskar története

A kórus a Református Dalkör utódja, amelyet 1928. március 29-én alapítottak. A dalkör alapítótagjai mind református férfiak voltak. Első karnagyuk Benkő József, a Református Tanítóképző gyakorlóiskolájának igazgatója, a református egyház kántora volt. A női kar 1929. március 9-én alakult. Ezután a két kar egymásba kapaszkodva, vegyeskarként is megkezdte működését. Még ebben az évben felvételt nyertek a Romániai Magyar Dalosszövetségbe.

1930-ban már idegenben is színpadra léptek, mint a nagyborosnyói orgonaszentelő ünnepség.

1931 májusában első díjat nyertek a kerületi kórushangversenyen kezdők haladó csoportjában. Ekkor szentelték fel a kórus első, zöld színű zászlóját is. Szeptemberben a kolozsvári országos hangversenyen első díjat kaptak és ezüst babérkoszorúval jutalmazták őket.

1933 január elsején újévi koncertet adtak, még mindig Református Dalkör néven.

1934-ben aranyérmet nyertek a székelykeresztúri egyházi kerületi kórushangversenyen.

1935 januárjában szintén első díjat szereztek a Marosvásárhelyen megrendezett országos kórusversenyen.

1938. július 23-án, Kolozsváron első díjat és ezüst kupát nyertek, valamint az országos kórusszövetség megbízta őket a kórusmozgalom megszervezésével, a volt Udvarhely vármegye területén. 

A vegyeskar tagjai különböző estekkel, műsorokkal, színdarabokban és előadásokon való szereplésekkel szórakoztatták a helyi közönséget és biztosították fennmaradásukat.

Benkő József (1928–1938) után Révai György (1939–1940), id. Debreczeni Károly és Kovács Ferenc (1940–1944) vezényeltek. 

A vegyeskar tagjai között olyan neves udvarhelyi személyiségeket tudhatott, mint Tompa László költő, dr. Bányai János geológus, szerkesztő, Nyírő József író.

A második világháború után 1946-tól Balogh Ferenc vezette a kórust.

Megalakulásának 20. évfordulóján a Magyar Népi Szövetség javaslatára beolvasztották a Petőfi Dalkörbe. 

1948 és 1952 között a karmester Demeter Miklós volt, Ungváry Jánossal együtt. 

1952-től Balázs Ferencet (a vegyeskar későbbi névadóját) kérték fel a kórus vezetésére. 

1959-ben megépült Művelődési Házba települt át a kórus és, mint a Művelődési Ház Vegyeskara működött tovább. 

1959-ben és 1962-ben országos harmadik díjat nyertek. 

1968-tól rendszeresen szerepeltek megyei és nemzetközi versenyeken egyaránt.

1972-től 1997-ig Nagy Ildikó vette át a karnagy szerepét a kórusban. Ebben az időszakban vezényeltek még Fodor Béla, Lőke Viola, Orosz-Pál József és Sinka Ignác. 

1982-ben és 1985-ben országos első díjat nyertek.

Évente felléptek a Gyergyóditrói Kórustalálkozón, a Zsögödi Fesztiválon, az Udvarhelyi Zenei Napokon és a Barátság-Szejke Fesztiválon. 

1985 és 1990 között a vegyeskar válságba került, de főnixmadárként éledt újra, kitartó munkának hála. 

1990-ben magyarországi kórusokkal is kapcsolatot alakítottak ki, akiket vendégül láttak és a vegyeskar is elmehetett első külföldi turnéjára. 

1990 és 1997 között még Csutak Nagy Ildikó vezénylete alatt szárnyalt a kórus. Sok anyaországi énekkarral lépett kapcsolatba ez idő alatt a Vegyeskar. Magyarországi szereplésein túl természetesen a városi és környékbeli rendezvények meghatározó szimbólumává váltak. Felléptek a március 15-ei ünnepségeken, kórustalálkozókon és templomi hangversenyeken is.

1993-tól 1997-ig, majd 2001 óta ismét Bíró Edith a Vegyeskar elnöke, közben Kolumbán László töltötte be ezt a tisztséget. 

1994. október 14-én vették fel, megbecsült karnagyuk, Balázs Ferenc nevét. 

1994-ben megrendezésre került az első Nemzetközi Balázs Ferenc Fesztivál, amit azóta is rendszeresen megrendeznek Székelyudvarhelyen. 

1997-től dr. Olasz-Pál József lett a Vegyeskar karnagya. Jelenleg is ő vezeti a kórust.

A Vegyeskar jelenleg is aktív résztvevője a városi ünnepségeknek, mint az Orbán Balázs tiszteletére szóló megemlékezés, nemzeti ünnepeink, a Magyar Kultúra Napja vagy a Nyári esték rendezvénysorozat. Rendszeres szereplői a környékbeli és anyaországi templomi rendezvényeknek. De színvonalas előadásokat nyújtanak legyen szó kiállításmegnyitóról, céges rendezvényről vagy falunapról. Minden évben szerepelnek a Szovátán megrendezésre kerülő Tavaszi Fesztiválon, az Unitárius Világtalálkozón és az agyagfalvi Székely Nemzetgyűlésen. A városban működő Székely Dalegylet és Allabreve ifjúsági kórussal karöltve rendezik karácsonyi gála műsoraikat és évfordulóikat. 

Külföldi kapcsolataikat bővítvén 1998-ban érkezett először a Vegyeskar meghívására egy amerikai vendég kórus. 

2000-ben Székelyudarhelyen megrendezésre került Nemzetközi Millennium Kórusok Találkozóján vett részt. 2001-ben pedig a Debrecenben megrendezett Magyar Kórusok Milleniumi fesztiváljára kapott meghívást. 

2008-ban a Magyar Kultúra Napján a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által hirdetett díjat elnyerte a kórus nívós munkájával.

2010-ben került sor az első, Magyarországon túli hangversenyre, Rómában. 

2012-ben már nagyobb nyugat-európai turnét szervezett a Vegyeskar Brüsszel és Genk végállomással.

2013-tól rendszeres vendégeik más, határon túli magyar és egyéb nyugat-európai énekkarok. Szintén ezen évtől a Székely himnusz írójának szülőházánál szervezett megemlékezés résztvevői.

2018-ban ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját a Balázs Ferenc Vegyeskar. Jelenleg 45 taggal rendelkezik, karnagyuk Mészáros Ildikó.

A jövőben még több magyar kisebbségi kórussal szeretnék felvenni és ápolni a kapcsolatot, amire remek lehetőséget biztosít rendszeres utazásaik mellett a jövő évben ismét megrendezésre kerülő XII. Nemzetközi Balázs Ferenc Fesztivál.

Bíró E. – Koszta I. (szerk.)

2018 Emlékkönyv – A Balázs Ferenc Vegyeskar alapításának 90. évfordulójára. Top Invest Kft., Székelyudvarhely.

A kórusban való éneklés öröm, közösség és küldetés is egyben. A zene táplálék a léleknek, nélkülözhetetlen. A mai rohanó világban egyre kevesebb teret kap a közös éneklés élménye, ezért fontos olyan intézmények fenntartása, mint a Balázs Ferenc Vegyeskar, amely tovább örökíti a közösségben való éneklés hagyományát, amit már őseink a munka közbeni vagy a templomi dalolással elkezdtek. A zene összeköt mindenkit, nemcsak azokat, akik játszák vagy éneklik, hanem azokat is, akik hallgatják. A zene a kultúránk része. A kórus feladata a dalokon keresztül is őrizni a magyar nyelv és dallamvilág sokszínűségét, legyen szó akár népdalfeldolgozásokról vagy templomi énekekről. A zene azonban ennél is több, a zene nem ismer határokat, egy közös nyelv mindenki számára. A zenével azonban nemcsak szavakat, érzelmeket tudunk közvetíteni, hanem értéket is teremtünk és adunk tovább. A kórus tapasztalt énekesei és karnagya nemcsak a város eseményeit színesítik. Más erdélyi szórvány, magyarországi és európai fellépésükkel a város hírnevét is öregbítik. A kórus legfontosabb feladatának érzi a magyarság őrzését a zenén keresztül. Legfőbb céljuk a szórványban való éneklés, ahol nem a nézőtér, hanem a lelkek megtöltése az elsődleges szempont. Illetve ezen énekkaroknak lehetőséget biztosítani, hogy megmutathassák magukat és tudásukat. Bíró Edith, a kórus elnöke írt eképp az idén megjelent emlékkönyvben: „Bármerre járunk a világban, mindenhova elvisszük Székelyföld üzenetét: vagyunk, megmaradunk, őrizzük a magyar nyelvet, a magyar dal szeretetét, és a székely népviseletünk tartást is ad ezekhez a gondolatokhoz”. A Vegyeskar 90 éves fennállása ékes bizonyítéka annak, hogy az zene örök. Ezen idő alatt elért töretlen sikereik révén kiérdemelt helyük van az Erdélyi Értékek Tárában.