A székelyudvarhelyi Haberstumpf-villa

A Haberstumpf-villa a századforduló évében, 1899–1900-ban épült. Stílusa eltér a többi korabeli udvarhelyi épületekétől, a német eklekticizmus ízlésvilágát mutatja, ugyanis tervezője, építtetője és lakója, Haberstumpf Károly építész német eredetű volt. A bethlenfalvi Haberstumpfok Besztercéről kerültek Székelyudvarhelyre. Haberstumpf Károly (1857–1928) építész neve több székelyudvarhelyi és környékbeli épülethez fűződik, például a zetelaki templomot is ő tervezte. A bethlenfalvi temetőben van eltemetve, a sírkő mindkét oldalán felirat van. A sírfelirat szerint csak az építész és felesége, Szabó Anna pihennek itt, mivel két fiuk az első világháborúban a lengyelországi fronton esett el, ott is vannak eltemetve („Haberstumpf Károly nyugszik e helyen, hősi halált halt két fia, Jenő és Gyula lengyel hazában jeltelen sírban pihen.”).

A sírkő másik felén olvasható, hogy Jenő nevű fia, aki magyar királyi huszárfőhadnagy volt, 1889-ben született, és 1915. január 26-án Grybovban, Lengyelország területén halt hősi halált. Jenő testvére, az 1892-ben született Gyula 1914. november 19-én esett el, szintén Lengyelországban, Katowicében. Édesanyjuk, a zetelaki Szabó Anna 1947-ben hunyt el.

Az épületet 1948-ban államosították és egészségügyi intézmény lett belőle: a megyei tüdőszanatórium jött létre benne, mögötte (a jelenlegi tömbházak helyén) pedig park, fák, sétányok és gazdasági épületek voltak. 1955-ben állítottak egy székelykaput az épület elé, ez ma a szejkefürdői kapumúzeumban van. Felirat hirdeti rajta: „Beteg, ki belépsz, enyhülést találsz”, lentebb pedig az „E kaput építtették az udvarhelyszéki tbc-s betegek, hálájuk jeléül” felirat olvasható. A kaput a telekfalvi Székely Lajos készítette, a tölgyfa a bethlenfalvi erdőből való. Ez tizennégy évig, 1969-ig állt az intézmény előtt: piros-fehér-zöldre volt festve, de ez sértette az akkori rendszer helyi politikai vezetőinek szemét, át kellett festeni sötétkékre.

1967-től 1982-ig, az új kórház megépüléséig szülészet lett a villából, a mai udvarhelyi harmincasok-negyvenesek nagyrésze ott született. A nyolcvanas években az épületet iskolává alakították, s egészen a kilencvenes évek végéig használták – azt követően több mint tíz évig azonban állapota nagyon leromlott, hajléktalanok is lakták.

Székelyudvarhely városának önkormányzata 2012-ben vásárolta meg az örökösöktől a villát – a felújítás után az épület a Haáz Rezső Múzeum új székhelye lett.

Szász Hunor

2017 A székelyudvarhelyi Haberstumpf család. Lustra 2017/1.

Veres Réka

2017 Régi villájában a Bethlenfalvay család. Erdélyi Napló. 2017. szeptember 10.

Vofkori György

1998 Székelyudvarhely  – Várostörténet képekben. Kolozsvár.

A város egyik legjellegzetesebb és leghíresebb épülete, amely Székelyudvarhely egyik kulturális fellegvárának, a Haáz Rezső Múzeumnak ad otthont. A múzeum ideális helyre talált az egykori építész házában, terei, helyiségei különböző kiállításoknak, változatos tárlatoknak adnak otthont. Az épület impozáns látványa része a városképnek, ugyanakkor Székelyudvarhely egyik építészeti ékessége, különlegessége.