| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

(n. n.) Régi méhészeti babonák. Brassói Lapok. 1905. 139. sz.

NEMES Mihály: Otvar gyógyítása a ruthéneknél. [Uglya.] Ethnographia. XVI. évf. (1905) 361–362.

SZILÁDY Zoltán: Néprajzi forgácsok Nagyenyedről. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 2. sz. 110–112.

ASZTALOS János: Húsvéti népszokások. Ellenzék. XXVI. évf (1905) 91. sz.

CS. L.: Székely betlehemesek. Erdély. (1905) 174.

P. S.: Betlehemesek. (Karácsonyi népszokás a székelyeknél.) Nagy-Károly és vidéke. 1905. 51. sz.

SZABÓ Imre: A dévai csángó-székelyek karácsonya. Néprajzi Értesítő. VI. évf. (1905) 1. sz. 12–24.

MAILAND Oszkár: Székelyföldi gyűjtés. Gyűjtötte és szerkesztette Mailand Oszkár. (Magyar Népköltési Gyűjtemény, VII.) Kisfaludy Társaság. Budapest, 1905

HANUSZ István: Népregék. Brassói Lapok. 1905. 136. sz.

TÉGLÁS Gábor: A Hargita-alji töltésvonalak eredetére vonatkozó néphagyományok. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 1. sz. 38–40.

TOLNAI Vilmos: Bús és családja. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 1. sz. 38–39.

ERDŐS Dezső: Székely egyveleg. Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 7. sz. 384.

VIKÁR Béla: A „Szűcs Marcsa” balladáról. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 273–290.

VIKÁR Béla: Újabb adatok Szűcs Marcsáról. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 337–345.

VIKÁR Béla: Szűcs Marcsa népballadánk eredete. Borsod-Miskolc Közművelődési Egylet Évkönyve. (1905–1906) 5–48.

KORONCZY Imre: [Népballadák. Kadicsfalva.] Magyar Nyelvőr. XXXIII. évf. (1904) 9. sz. 534.; XXXIV. évf. (1905) 2. sz. 110.

VERESS Gábor: A „Molnár Anna” czímű székely ballada újabb változata. Ethnographia. XVI. évf. (1905) 222–224.

BRANDSCH, Gottlieb: Zur Metrik der siebenbürgisch-deutschen Volksweisen. Nagyszeben, 1905

MOLDOVÁN Gergely: A szerető leírása a román népdalban. Erdélyi Múzeum. XXII. évf. (1905) 4. sz. 181–193., 5. sz. 255–270.

GÁLOS Rezső: Fejő nóta. [Bibarcfalva.] Ethnographia. XVI. évf. (1905) 310–311.

RUBINYI Mózes: Csángó nyelvemlékek. Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 8. sz. 415–423.

(n. n.) Kalotaszegi levél. Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 10. sz. 530.

ALEXICS György: Egy régi oláh jövevényszó. Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 4. sz. 198–200.

STAN Vazul: Magyar elemek a mócok nyelvében. Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 3. sz. 140–152., 5. sz. 250–258., 6. sz. 312–321.

BALASSA József: Nyelvjárásaink ügye és teendőink. Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 7. sz. 291–305., 8. sz. 337–349.

BALASSA József: Nyelvjárásaink ügye és teendőink. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 5.) Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest, 1905

PÁLFI Márton: Nyelvjárás-paródia 1702-ből. Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 10. sz. 506–508.

HORGER Antal: A keleti székelység nyelvjárási térképe. (Egy térképpel.) Magyar Nyelv. I. évf. (1905) 10. sz. 446–454.

GENCSY István: A gyergyói nyelvjárás. Magyar Nyelvőr. XXXIV. évf. (1905) 2. sz. 80–86., 4. sz. 188–195., 5. sz. 258–268., 6. sz. 321–329. P 1905

GENCSY István: A gyergyói nyelvjárás. (Nyelvészeti Füzetek, 20.) Athenaeum Kiadó. Budapest, 1905