Szövegtár


1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Évek
1991   1992   1993   1994   1995   1996   1997   1998   1999   2000   2001   2002   2003   2004   2005   2006   2007   2008   2009   2010   2011   2012   2013   2014   2015   2016   2017   2018   2019   2020  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   q   r   s   t   u   v   w   z  

Nyelvek
magyar   román   német   francia   angol  

Aranyhíd. Tanulmányok Keszeg Vilmos tiszteletére


Összeállító: Jakab Albert Zsolt.
Kiadás helye: Kolozsvár.
Kiadás éve: 2017
Nyelv: magyar.
Műfaj: tanulmánykötet.
Tárgymutató: alfabetizáció; amerikai magyarság; antropológia; arabok; átmeneti rítusok; ballada; balladagyűjtés; bérdajkaintézmény; bevándorlók; bibliográfia; biográfia; Borbély Sándor; brúk; cigányok; csángók; dajkatartás; e-folklór; egyházi gondolkodás; élettörténet; életút; élménytörténet; előszó; emlékállítás; emlékezéskultúra; emlékezet; emlékirat; emlékünnepség; építészet; erdélyi szászok; esztenatársaság; etnicitás; etnomikológia; exorcizmus; Facebook-folklór; farsang; fénykép; fényképelemzés; fényképezés; festékes; festett bútor; festőművész; fesztivál; filmelmélet; filmezés; földbirtok; földhasználat; földművelés; földönkívüliek; földtörvény; földtulajdon; folyóiratkultúra; forráskutatás; gazdaságtörténet; gombászat; gróf Zichy Jenő; gyermekgondozás; hadifogoly; hagyomány; hajdútánc; hajléktalanok; halotti növények; halottkultusz; hantik; háziipar; háztípus; heavy metal; Herrmann Antal; hittérítés; identitás; imakönyv; internet; intézménytörténet; írásbeliség; Jézus-történet; karácsonyi népének; katonalevelek; képelmélet; kereszténység; Keszeg Vilmos; kézművesség; kísértettörténet; kitalált hagyomány; kommunikatív emlékezet; Kós Károly (id.); köszöntés; Kosztándi Jenő; Krisztus-mitológia; kulturális emlékezet; kutatáselmélet; kutatástörténet; kutatói pályakép; levelezés; lokális emlékezet; lokális történelem; lopás; médiakutatás; mesefordítás; mesekutatás; migráció; monda; múzeum; napló; nemzeti identitás; nemzeti ünnep; népének; népi hős; népi játékok; népi költő; népmese; népnevelés; Néprajzi Múzeum; népszokás; néptánc; oktatás; olvasástörténet; önéletírás; önéletrajz; ördögűzés; örökségesítés; parasztköltő; pénzreform; pletyka; populáris írásbeliség; pszichohistória-írás; receptfüzet; reformátusok; rituális lopás; románok; saga; sámándob; sámánhit; Sebestyén Gyula; sírfelirat; sms-folklór; specialista; sport; szászok; székely festékes; szokás; szokáskutatás; szomszédság; szórvány; szubkultúra; tagosítás; táltoshit; tánctörténet; tánctudomány; tárgyi kultúra; televízió; térelnevezés; teremtésmonda; teremtéstörténet; térhasználat; történelem; tudományelmélet; tudománytörténet; újfolklór; újmédia; újmitológia; unitáriusok; ünnep; ünnepi eszköztár; vallási ünnep; városkutatás; vers; világháború; Zichy Jenő; zsidóság.
ISBN: 978-973-8439-92-4; 978-606-739-075-9.


Kötet:

Tartalom:
Szerzők: Jakab Albert Zsolt; Vajda András. Cím: Belépő. 5.
Szerző: Péntek János. Cím: Életút a tordai hídon át. Keszeg Vilmos 60 éves. 13–18.
Összeállító: Jakab Albert Zsolt. Cím: Keszeg Vilmos bibliográfiája. 19–47.
Cím: HIEDELMEK, NARRATÍVUMOK, STRATÉGIÁK 49.
Szerző: Nagy Ilona. Cím: A föld teremtése: a teremtő Isten dilemmái. 51–58.
Szerző: Pócs Éva. Cím: A dob és a rosta. Újabb gondolatok a magyar sámándobról. 59–72.
Szerző: Bonnet-Carbonell, Jocelyne. Cím: A primitív gondolkodás és a halotti növények az európai parasztok képzetrendszerében. 73–83.
Szerző: Bárth Dániel. Cím: Rajongás és ráció. Az exorcizmussal kapcsolatos katolikus egyházi gondolkodás változatai a 18. század második felében. 85–102.
Szerző: Balázs Lajos. Cím: Rituális várakozások, késleltetések a sorsforduló szokásokban. 103–113.
Cím: HOGYAN LEHET KUTATNI ÉS LEÍRNI A TÁRSADALMAT? 115.
Szerző: Tánczos Vilmos. Cím: A legelső lépés. 117–124.
Szerző: Szijártó Zsolt. Cím: Az antropológia és a médiakutatás találkozása. 125–133.
Szerző: Gyáni Gábor. Cím: A pszichohistória-írás magyar fejleményei. 135–144.
Szerző: T. Szabó Levente. Cím: Az innováció egy rejtett szakmai hálózata. Az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok / Acta Comparationis Litterarum Universarum és a néprajz egyetemi intézményesülése. 145–158.
Szerző: Giacalone, Fiorella. Cím: Az Olaszországban élő maghrebi nők kutatása. Komparatív megközelítés és módszertani kérdés. 159–176.
Szerző: Kuzma, Inga B.. Cím: Bevezetés a „krízishelyzetbe került” hajléktalanok helyzetének antropológiai vizsgálatába. 177–194.
Szerző: Gráfik Imre. Cím: A szépirodalmi szöveg mint néprajzi forrás. (Néprajzi örökség, tárgyi kultúra Kós Károly műveiben.) 195–213.
Szerző: Lajos Veronika. Cím: Hogy kerül a jelentés az etnográfiai szövegbe? Egy moldvai etnográfiai terepmunka kritikai újragondolása. 215–224.
Szerző: Lovas Kiss Antal. Cím: Amikor a néprajzkutatót minőségellenőrnek hívják. A néprajzi kutatás hatása a panyolai szokáskonstrukciókra. 225–235.
Szerző: Szabó Á. Töhötöm. Cím: A föld társadalmi jelentései. Globális kontextusok és helyi perspektívák. 237–249.
Szerző: Kinda István. Cím: „Furfangos úri hunczutságok” a 20. század eleji Székelyföldön. 251–260.
Szerző: Furu Árpád. Cím: Aranyosszék „székely” házai a 19–20. század fordulóján. 261–280.
Szerző: Gagyi József. Cím: A rituális lopásról. 281–293.
Szerzők: Balogh Balázs; Fülemile Ágnes. Cím: Adatok Kalotaszeg szórványosodásához a református iratanyagok tükrében. (Magyargyerőmonostor a két világháború között.) 295–303.
Szerző: Peti Lehel. Cím: Migráció és az etnicitás politikája: a moldvai csángók esete. 305–319.
Szerző: Deáky Zita. Cím: A bérdajkaintézmény speciális vonatkozásai. 321–328.
Szerző: Harbula Hajnalka. Cím: Hálózatok szerepe az inkluzív oktatásban. 329–337.
Cím: EGY HIR ADÁS A' KÉSŐ MARADÉKHOZ 339.
Szerző: Verebélyi Kincső. Cím: Ünnep, ünnepség, fesztivál. 341–352.
Szerző: Fournier, Laurent Sébastien. Cím: A játékok és sporttevékenységek kulturális értéke: példák az olimpizmus, a testnevelés és a hagyományos játékok patrimonizációjára. 353–360.
Szerző: Kemecsi Lajos. Cím: Emlékezet és múzeum. 361–370.
Szerző: Fejős Zoltán. Cím: Városi helyek és a kommunikatív emlékezet. Mozaikok a Magyar Amerika-albumból. 371–388.
Szerző: Mohay Tamás. Cím: Múlt, múlik, múlni fog. Vázlat a (meg)emlékezésről. 389–400.
Szerző: Jakab Albert Zsolt. Cím: Homo memor. A 19–20. századi (lokális) emlékezéskultúra szerkezete. 401–418.
Szerző: Barna Gábor. Cím: A vallási és nemzeti ünnepek megtartó ereje. 419–429.
Szerző: Fulga, Ligia. Cím: Kollektív emlékezet és rituális idő a szászfehéregyházi szászoknál. 430–440.
Szerző: Farkas Judit. Cím: „Itt valamikor nagyon nyüzsgött a történelem.” Lokális történelem egy magyarországi aprófaluban. 441–451.
Szerző: Vass Erika. Cím: A kulturális emlékezet megszerkesztése és a lokális identitás építése az újszékelyi unitárius gyülekezet példáján keresztül. 453–464.
Szerző: Ádám Biborka. Cím: Újkeletű román nemzeti ünnepek? Január 24. és Május 9–10. recepciója Háromszéken (1918–2014). 465–478.
Szerző: Bajkó Árpád. Cím: Kőbe vésett biografikus emlékezet – Kalló Ferenc verses sírfeliratai az inaktelki református temetőben. 479–506.
Szerző: Könczei Csongor. Cím: A székiek, a koreográfus, a helytörténészek, a kultúrpolitika és a többiek... Gondolatok a kolozsvári Posta mögötti táncolás jelenkori eseményeiről. 507–516.
Cím: EMBEREK, ÉLETPÁLYÁK, ÉLETTÖRTÉNETEK 517.
Szerző: Hála József. Cím: Aranyosrákostól Vácig. Adalékok Borbély Sándor néprajzi munkásságához. 519–534.
Szerző: Mikos Éva. Cím: Gyula a vérzivatarban. Konstrukció és a rekonstrukció problémája Sebestyén Gyula pályaképében. 535–548.
Szerző: Vargyas Gábor. Cím: Az Úr szava lemezjátszóról. Mutatvány egy brú életút-interjúból. 549–569.
Szerző: Nagy Zoltán. Cím: Az őrző, aki híressé tette a vaszjugáni hantikat. 571–589.
Szerző: Szőcsné Gazda Enikő. Cím: Zichy Jenő gróf erdélyi látogatása és hatása a székely háziipar kutatására. 591–595.
Szerző: Szőcs Levente. Cím: Fiatal székelyföldi kézművesek tevékenysége, megélhetési stratégiái. 597–613.
Szerző: Tötszegi Tekla. Cím: Adalékok a magyarvistai festett bútor történetéhez. 615–628.
Szerző: Deák Ferenc Loránd. Cím: Kosztándi Jenő festőművész képi modernsége. 629–645.
Szerző: Nagy Réka. Cím: Szabó Miklós (1907–1982) költői szerepértelmezése és integrációs kísérletei a szocializmus időszakában. 647–657.
Szerző: Kovácsné István Anikó. Cím: A népnevelés formái a romániai magyar értelmiség törekvéseiben az első világháborútól az ezredfordulóig. 659–664.
Szerző: György V. Imola. Cím: Egy vidéki pedagógus élettörténetének elemzése a korábbi kutatások tükrében. 665–682.
Cím: ALFABETIZÁCIÓ, ÍRÁSSZOKÁSOK, POPULÁRIS ÍRÁSBELISÉG 683.
Szerző: Voigt Vilmos. Cím: Írásbeliség, szóbeliség, közösség és egyéniség hagyományai egy izlandi sagában. 685–694.
Szerző: Tóth Zsombor. Cím: Találkozás az egyszerivel: a homo narrans és a homo scribens jelenléte a kora újkori emlékirat-irodalomban (esszé). 695–703.
Szerző: Frauhammer Krisztina. Cím: Olvasva imádkozni, imádkozva olvasni. Alfabetizáció és olvasástörténeti adalékok az imakönyv műfaja kapcsán. 705–715.
Szerző: Bárth János. Cím: A székely esztenatársaságok írásbelisége. 717–731.
Szerző: Ştiucă, Narcisa. Cím: Élettörténet egy paraszti kéziratos füzetben. 733–742.
Szerző: Keményfi Róbert. Cím: Hagyománylánc versus emlékezet. Elemi irka mint süteményes füzet. Táplálkozáskultúra és írásbeliség. 743–757.
Szerző: Ilyefalvi Emese. Cím: Egy írásgyakorlat további kontextusai. Alternatív protestáns folyóiratkultúra a 20. század első harmadában Erdélyben. 759–777.
Szerző: Csíki Tamás. Cím: Hogyan írjunk levelet háborúban? Útmutató „harcosok” számára. 779–787.
Szerző: Pozsony Ferenc. Cím: Az írott források szerepe az első világháború lokális eseményeinek vizsgálatában. 1916 Zabolán. 789–799.
Szerző: Landgraf Ildikó. Cím: „...segíts meg utunkon...” Egy I. világháborús hadifogolynapló és utóélete. 801–815.
Szerző: Papp Árpád. Cím: „Tudatom veletek...” A katonalevelek információhordozó szerepe a 20. század második harmadában Pacséron. 817–828.
Cím: A FOLKLÓR HATÁRÁN 829.
Szerző: Hesz Ágnes. Cím: Mi a pletyka? Egy definiálhatatlan jelenség meghatározástörténete. 831–844.
Szerző: Könczei Csilla. Cím: Valóságképkészítés mint társadalmi interakció. 845–854.
Szerző: Blos-Jáni Melinda. Cím: Kolozsvár láthatósága. Látásrendszerek Orbán Lajos két világháború közötti fényképein. 855–873.
Szerző: Smid Bernadett. Cím: „Valami furcsát vettem észre...” A televízió szerepe az ufókról és földönkívüli lényekről szóló élményelbeszélések alakulásában a rendszerváltás utáni Magyarországon. 875–888.
Szerző: Povedák István. Cím: A magyar Jézustól a repülő csészealjakig. 889–905.
Szerző: Ilyés Sándor. Cím: „Súgd meg nekünk...” Olvasói szövegek a Metal Hammerben. 907–918.
Szerző: Balázs Géza. Cím: Az e-folklór létrejötte (sms-, net- és Facebook-folklór). 919–926.
Szerző: Vajda András. Cím: Alkalmi költészet és közösségi média. A populáris írásbeliség változó mediális környezetei. 927–946.
Szerző: Fosztó László. Cím: Herobrine legendája: a folklór újabb határain. 947–951.
Cím: NÉPI SZÖVEGEK, KONTEXTUSOK 953.
Szerző: Gazda Klára. Cím: A magyar hidasjátékok a szakirodalom tükrében. 955–974.
Szerző: Olosz Katalin. Cím: Népballadák a nagyszalontai gyűjtők hagyatékában (1912–1919). 975–992.
Szerző: Magyar Zoltán. Cím: Balika. Egy Torda-vidéki (ambivalens) népi hős hagyományköre. 993–999.
Szerző: Benedek Katalin. Cím: Mese és fordítás idegen nyelvről magyarra és magyarról idegenre. 1001–1013.
Szerző: Gergely Zoltán. Cím: Mezőségi karácsonyi népénekek. 1015–1027.
Szerző: Kürti László. Cím: Tánctörténeti mítoszok: a hajdútánc forráskritikai megközelítése. 1029–1041.
Szerző: Zsigmond Győző. Cím: Népi gombászat Kalotaszegen. 1043–1065.